Kiskőrös méltó járási székhely pozíciójához

A 14 ezer lelket számláló Kiskőrös, a Kiskőrösi Járás székhelyeként mintegy 60 ezer ember életminőségére van meghatározó befolyással. Többek között ennek a vezető szerepnek a megerősítését szolgálták az elmúlt időszak beruházásai – mutatott rá Domonyi László polgármester. Mint fogalmazott, számos központi fejlesztésben is megnyilvánul az a kifejezett kormányzati akarat, hogy a város stabilan be tudja tölteni járási székhely pozícióját.

Milyen területeken érvényesül leginkább az ezzel járó felelősség?

– Egy járási székhelynek sok mindennel kell rendelkeznie, amivel esetleg más településeknek nem. Ennek figyelembevételével megkülönböztetett figyelmet fordítunk például a bölcsődei és óvodai férőhelyek kialakítására azt is szem előtt tartva, hogy sokan a környező kistelepülésekről is Kiskőrösön szeretnék elhelyezni a gyermekeiket például azért, mert a szülő itt dolgozik. Mi pedig – mindaddig, amíg ezt a férőhelyek lehetővé teszik – nem teszünk különbséget a helyi és a kistérségben élő családok között, és örömmel vesszük a jelentkezést. Ezért is építettünk nagy befogadóképességű óvodát. Ezzel kiváltottunk két régi, gazdaságosan már nem üzemeltethető épületet, és jelentősen bővítettük a férőhelyek számát is. Az óvoda építése egyébként a maga egymilliárd forintos bekerülési költségével az egyik legnagyobb beruházásunk volt az elmúlt években. Itt szeretném megjegyezni, hogy a 2016-2017-ben megtervezett épület kivitelezése végül 2021-ben fejeződött be, és az áremelkedés okozta többletköltségek kompenzálására Font Sándor országgyűlési képviselő úr közbenjárására 361 millió forintos kormányzati támogatást kaptunk. Enélkül nem tudtuk volna megvalósítani ezt a fejlesztést. A bölcsődéhez külön keretből, gyors lefolyású bírálattal kaptunk támogatást. Egy gördülékeny közbeszerzési eljárást követően rendkívül zökkenőmentes kivitelezéssel ez a beruházás is sikeresen lezárult. Az elmondottakon túl számos kisebb nagyságrendű, de jelentőségét tekintve nagyon fontos beruházás valósult meg a városban. Ezek közé tartozik például a Batthyány úti óvoda teljes megújulása. Ez a fejlesztés is hozzájárult ahhoz, hogy most elmondhatjuk: évtizedekre stabilizálódott a városban az óvodai férőhelyek száma és számottevően javult a befogadóhelyek minősége.

Az elkövetkező időszakban megvalósuló fejlesztések az oktatási intézmények körülményeiben hoznak jelentős minőségi változást. Hamarosan megkezdődik például a KSZC Wattay Szakképző Iskolája és Kollégiuma sportközpontjának építése. A csaknem 900 millió forintos beruházás keretében megépülő új sportcsarnok korszerű, magas színvonalú helyszínt nyújt majd a mindennapos testnevelési óráknak, emellett a tömegsportok és egyéb rendezvények megtartására is lehetőséget kínál. A megkötött egyezség alapján ugyanis a tanítási idő után a városi egyesületek is birtokba vehetik a létesítményt akár sporttevékenységre, akár rendezvények lebonyolítására. A mintegy 1800 alapterületű épületben egy szabvány 20x40 méteres kézilabdapálya is helyet kap a hozzá tartozó kiszolgáló egységekkel együtt, amelyek két szinten lesznek elhelyezve. A másik nagyjelentőségű fejlesztés, ami előtt állunk, a KT Kiskőrösi Bem József Általános Iskola Vasvári Pál utcai épületét érinti. Az 1,1 milliárd forintos beruházás alapkőletétele a napokban történt meg. Ennek keretében a meglévő intézmény korszerűsítése mellett 8 új tanterem épül egy üvegportálos bejárattal és fogadótérrel, de a fejlesztés részét képezi egy fedett kerékpártároló és egy ugyancsak fedett játszótér is. A bővítésnek köszönhetően a jelenlegi 568-ról több mint 700 főre nő az intézmény befogadóképessége. El kell mondanom azt is, hogy a Kiskőrösi Tankerületi Központ még 2017-ben nyert erre a projektre 545 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást. A jelenlegi, minden igényt kielégítő fejlesztés pedig úgy válhat valóra, hogy Font Sándor hitelesen tolmácsolta a kialakult helyzetet, miszerint a térségben korábban elnyert fejlesztési források az időközben felgyorsult áremelkedések következtében már nem tették lehetővé a tervezett beruházások megvalósítását. Ennek köszönhetően Kiskőrös – több más mellett – erre a projektre is jelentős kormányzati többlettámogatást kapott. Mindezzel nagy lépést teszünk annak érdekében, hogy városunk, mint járási székhely, a lehető legmagasabb szinten tudja képviselni az itt élők, valamint a környékből bejáró családok igényeit.

– Aktuálisan mit tart a Kiskőrös előtt álló legjelentősebb kihívásnak?

– A klímaváltozással kapcsolatos környezeti stabilitás megteremtését mindenképpen ide sorolnám. Ez volt a belvízelvezető rendszer és a záportározó létrehozásának is a legfontosabb motivációja. Úgy látjuk ugyanis, hogy amikor – ritkán – jön az eső, akkor egyszerre nagy mennyiségben érkezik. Kiskőrös pedig egy mélyen fekvő település, ahol egy jelentős felhőszakadás nagy belvízkárokat tud okozni. A beruházással ezek esélyét szeretnénk csökkenteni, és stabilizálni a város helyzetét. E nagyon fontos cél mellett nagy örömünkre szolgál, hogy a záportározó tó környékét birtokba vették a kiskőrösiek, és egy szabadidőközponttá kezd átalakulni. Ez egy plusz hozadéka a beruházásnak, amit felismerve megpályáztunk, elnyertünk és már ki is építettünk egy 800 méter hosszú rekortán futókört. Terveink szerint ezt további sport és szabadidős beruházások fogják követni.

– Hogyan látja Kiskőrös jövőjét, kistérségi szerepét a várost érintő ismert kormányzati törekvések tükrében?

– Két országos állami beruházás is érinti a várost, és várhatóan mindkettő meghatározó lesz a jövőt illetően. Az egyik a Kalocsa-Paks Duna-híd, a másik pedig a Budapest-Belgrád vasútvonal. Az előbbitől főként azt várom, hogy a Dunántúlra való gyorsabb átkelés felpezsdíti a befektetői kedvet, a paksi fejlesztés kapcsán pedig lendületet kapnak a város szálláshelyei, turizmussal, pihenéssel, kikapcsolódással összefüggő potenciálja. A Budapest-Belgrád vasút meggyőződésem szerint ennél is nagyobb átalakító erőt hoz, és gyökeresen fogja megváltoztatni többek között a kiskőrösiek utazási szokásait, vagy a fiatalok le- és visszatelepülését. Az a tény, hogy Kiskőrösről 50-60 perc alatt elérhetővé válik Budapest Keleti pályaudvar, egyértelműen új fejezetet nyit. Nem csak azt fogjuk újragondolni, hogy érdemes-e autóba ülni, ha a fővárosba kell utaznunk, de reményünk lesz arra, hogy a gyerekeink – bevállalva akár az ingázást is – a szülők közelében alakítják ki az életterüket. Ha a kiskőrösi kedvező infrastruktúra és ingatlanár jó közlekedési lehetőséggel találkozik, az nagyon komoly potenciál lehet a város számára. Ennek a két beruházásnak a megvalósulása – ami egyértelműen a jelenlegi kormányzat eltökélt akarata – létfontosságú a kiskőrösi térség számára. A mostani kommunikáció szerint, az ellenzék kormányra kerülése esetén mindkét beruházást leállítaná. Ezzel gyakorlatilag ezt a szép jövőképet vennék el tőlünk. Ennek nem szabad bekövetkeznie!

– Hogyan látja a térség gazdasági szereplőinek jövőbeni lehetőségeit?

– A napokban volt szerencsém dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úrral találkozni egy kalocsai fórumon, amit a helyi vállalkozói klub rendezett, és a kiskőrösi vállalkozókat is meginvitálták. Ezen a közvetlen miniszteri beszámolón nagyon biztató információk hangoztak el arról, hogy milyen lehetőségek várnak a jövőben a vállalkozói szférára. Én pedig tudom, hogy a kiskőrösi vállalkozások nagyon nyitottak, és ha lehetőséget látnak, azzal bizonyára élnek és a hasznukra fordítják. Az önkormányzat tervei között szerepel egy 15 hektáros ipari park építése, ahol további vállalkozások letelepedéséhez és a meglévők fejlődéséhez tudnánk helyet adni. A gazdálkodóknak, őstermelőknek és kistermelőknek pedig értékesítési helyet teremtünk a piaccsarnok megépítésével. Azt gondolom, hogy Kiskőrös minden tekintetben ideális feltételeket tud teremteni a jövőben is a gazdasági szereplők számára és mindenkinek, aki itt él vagy itt szeretne letelepedni. Tóth T.

Kövessen minket a Facebookon is!