Font Sándor: tavasszal újraindulhat a normál gazdasági élet
– Egyértelmű volt, hogy a háborúba haditechnikát és katonákat nem küldünk. Ezzel ellentétes véleményen volt az ellenzék, amiről háttértárgyalásokat is folytattak. A kormányzati álláspont továbbra is az, hogy semmilyen módon nem szeretnénk belekeveredni a háborúba. Szomszédos országként a helyzetünk más országokhoz képest is rendkívül érzékeny, hiszen magyar nemzetiségűek és magyar állampolgársággal rendelkezők is élnek az érintett területen. Ebből adódik a háborúval kapcsolatos álláspontunk is.
Biztosított a folyamatos gázellátás
A választások időpontjában még nem volt szó arról, hogy milyen szankciós politikát alkalmaz majd Brüsszel Oroszországgal szemben, és különösen nem volt szó arról, hogy az kiterjedhet az energia vásárlására is. A szankciók között volt olyan, amit támogattunk, vagy nem akadályoztunk meg. De az egyértelmű volt, hogy az energiával kapcsolatos szankciós kérdésekben Magyarország vétózni fog. Ezt meg is tettük. Részben ennek, és az Oroszországgal még a háború előtt megkötött energiaszerződésnek köszönhető, hogy Magyarország jelenleg is kap nyersolajat és földgázt Oroszországtól a több alternatív útvonallal épített csővezetékrendszereinken, és hogy nálunk – sok más országgal szemben – biztosított a folyamatos ellátás. Tény az is, hogy a magyar kormányfő vívta ki, hogy mi mentesüljünk az orosz energiával szembeni szankciók alól, aminek nyertese lett Ausztria, Szlovákia és Csehország is, hiszen tengerpart nélküli országként csővezeték nélkül nem tudnának energiához hozzájutni Oroszországtól.
Amit viszont nem tudtunk megakadályozni, az a brüsszeli téves politika következményeként elszabadult infláció, a 6-8-10-szeresére növekvő gázár okán. A hisztérikus áremelkedést az indította el, amikor bejelentették, hogy Nyugat-Európa nem vásárolja meg az orosz gázt, hanem mással váltja azt ki. Az ennek nyomán ugrásszerűen megdrágult gáz és kőolaj árak hatása természetesen begyűrűzött az összes késztermék árába, ami jelentős inflációt okozott.
Egyértelműen megfigyelhető, hogy minél közelebb van a háború sújtotta ország Ukrajnához, annál magasabb infláció sújtja. Minden esetre Nyugat-Európában a második világháború óta nem láttak ilyen inflációs nyomást. Most már az is egyértelmű, hogy Németország gazdasági recesszióba süllyedése elkerülhetetlen. Ez pedig hatással lesz az egész világra, de különösen azokra az országokra, amelyek közvetlen gazdasági kapcsolatban vannak vele. Magyarország ezek közé tartozik.
Mindezek ellenére a magyar gazdaság mindenkihez képest a legjobban teljesít. Rendkívül jól jöttünk ki a Covid utáni válságból a gazdaságélénkítő politikával, és ez hajtja még a magyar gazdaságot. De látható már az is, hogy az utolsó negyedévben csökkenés következik. Mégis: Magyarország várhatóan Európa legmagasabb növekedését fogja produkálni éves szinten. Ez köszönhető többek között annak, hogy kordában tudtuk tartani a gáz és a villamos energia egységárát. A lakosságra vonatkozó speciális csökkentett árak az EU-tagországok közül nálunk a legalacsonyabbak.
Érkezik a nyugdíjkorrekció
A magyar lakosságot jelenleg az infláció, valamint a háború és béke kérdése foglalkoztatja leginkább. Ezekre a kérdésekre helyezi a kormány is a hangsúlyt. Nemzetközi szinteken is mindent megteszünk a béke, és a téves szankciós politika azonnali megszüntetése érdekében.
Meggyőződésünk ugyanis, hogy ennek következtében szinte azonnali áresés történne az inflációt gerjesztő energiaárak (gáz és kőolaj) vonatkozásában.
Kiemelt figyelmet kapnak az infláció hatásaival leginkább sújtott társadalmi csoportok, így a nyugdíjasok, akik a kormány részéről ígéretet kaptak az infláció követésére. Mivel magas az infláció, ugyanilyen magas lesz a nyugdíjak emelése is. Ennek következtében a jövő hónap elején kézhez kapják az érintettek a nyugdíjkorrekciót, és miután a gazdaság teljesítőképessége 3,5 százalék felett várható, nyugdíj prémiumra is számíthatnak. Ennek mértéke az éves eredmények ismeretében dől el.
Egy gazdaságélénkítő programmal sikerült az első helyre ugrani növekedés tekintetében a Covid után. Most is hasonlóra készülünk. Elindult a nagy energia-felhasználó termelő vállalkozások pályázati úton elérhető kompenzációja. Ennek keretében komoly támogatáshoz juthatnak azok a cégek, amelyek éves árbevételük viszonylatában 3 százaléknál magasabb energiát használnak. Emellett elindítani tervezünk egy gazdaságélénkítő fejlesztési programot is. A Covid-járvány ideje alatt alkalmazott gazdaságélénkítő támogatások egyértelműen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen akik a válság alatt beruháztak – és ehhez kormányzati támogatást is igénybe vettek – a válság után gyorsabban tudtak beindulni, mint mások, és ezzel lépéselőnyt szereztek.
Segítség a munkaerő megtartására
A jelenlegi helyzetben kockázatot jelent a vállalkozások számára a munkahelyek megtartása is. Magyarországon 1990 óta a legmagasabb jelenleg a foglalkoztatás aránya. Azt látjuk, hogy ha Németország és Nyugat-Európa továbbra is makacsul ragaszkodik a szankciós politikához, a gazdasági visszaesés elkerülhetetlen. Ez pedig elbocsátásokat generálhat azokban az országokban is, amelyek Németország beszállítói. Hasonló hatása lehet az elszabadult energiaáraknak, ami miatt sokan nem tudják fenntartani üzemeiket, szolgáltató egységeiket. Itt tervez a kormány pályázati úton segítséget nyújtani azoknak, akik hajlandóak állományban tartani a munkaerőt. Az a véleményünk – és a Covid utáni tapasztalat is ezt támasztja alá – hogy a válságot követően azonnal szükség lesz a bejáratott munkaerőre.
Míg az ellenzék változtatás nélkül, mindenben szeretné végrehajtani a brüsszeli szankciós politikát, szerintünk az életveszélyes lenne Magyarország számára. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi kormány az egyedüli letéteményese annak, hogy ezt a helyzetet az ismert magyar álláspontot képviselve megoldja, és az átmeneti fél évre megoldást találjon az infláció letörésére, valamint a gazdasági helyzet stabilizálására. Az ellenzék inkább árnyékkormányt alakít Gyurcsány Ferenc és felesége vezetésével, ami szerintünk képtelen az ilyen helyzetek megoldására. Eddig is minden válsághelyzetben megtaláltuk a helyes kezelés módját. A Covid okozta válságból való kilábaláshoz is a legjobb utat választottuk a többi országhoz képest, aminek köszönhetően a legnagyobb gazdasági növekedést produkálva jöttünk ki belőle. A történelem tehát igazolta a döntéseinket. Ugyanezt a politikát követjük a jelenlegi válságban is.
Az EU-pénzekről Navracsics Tibor által vezetett tárgyalások folynak, miközben meghoztunk mintegy 20 olyan törvényt, amelyek az unió által támasztott feltételek voltak ahhoz, hogy hozzájussunk az újjáépítési és egyéb fejlesztési alapokhoz. Bár annak megítélésében nem vagyunk egy véleményen az unióval, hogy ez jogos-e, de szükség van az újraindításhoz ezekre a forrásokra, így teljesítettünk minden feltételt.
A jövőt illetően úgy gondoljuk, hogy 2023 tavaszán hozzá tudunk fogni a normál gazdasági élet újraindításához, év végére pedig hozni tudjuk a háború előtti szintet. Megnyugtató, hogy a térséget és Kiskőröst érintő nagyberuházások zavartalanul folynak. Gőzerővel halad a Kalocsa-Paksi híd, a Budapest-Belgrád vasút, ahogy a Wattay szakiskolánál a sportcsarnok építése és a Bem iskolánál a 1,1 milliárd forintos bővítés is. A Rónaszéki fürdő kivitelezési tervének a megindítása a közbeszerzési eljáráshoz érkezett, és minden akadály elhárult a kisvárosi programban elnyert sportpálya környékének rávezető utakkal, lelátókkal való felújítása elől is. Mint ismert, minden beruházás folytatását felfüggesztették, aminek a kivitelezése 2022. június 15-éig nem kezdődött meg az építési napló megnyitásával, és újraindításukra csak az uniós pénzekhez való hozzájutás és az orosz-ukrán háború nyugvópontra kerülése után van esély. Kiskőrös ezt ügyesen csinálta: minden projekt folytatódhat.
Kövessen minket a Facebookon is!
