Egy sikeres város elkötelezett vezetője
– Mit tekint politikai pályája első pillanatának?
– Az 1990-es évek elején megkeresett Font Sándor és Matusik István – akkor még MDF-es helyi politikusok – azzal, hogy vegyek részt a politikában. Mivel akkoriban kezdtem felépíteni a saját vállalkozásomat – ami minden figyelmemet és időmet lekötötte – nem éreztem időszerűnek ezt a döntést. Matusik István növényvédő mérnökként a kollégám volt, így sokszor találkoztunk és sokat beszélgettünk. Tulajdonképpen ő volt az, aki idővel meggyőzött, hogy Rideg Lászlóval közösen (aki most a megyei közgyűlés elnöke) alapítsuk meg a Fidesz helyi szervezetét. Ez 1994-ben meg is történt. Én pedig végleg részese lettem a helyi politikának.
Kölcsönös tisztelet az önkormányzatban
– Milyen út vezetett a polgármesterségig?
– Tömör János bácsi önkormányzati képviselő invitált 1994-ben, hogy legyek a gazdasági bizottság külsős tagja. Elvállaltam ezt a megtisztelő felkérést, és szívesen dolgoztam ebben a közegben. Így történt, hogy négy évvel később már képviselő-jelöltként indultam a helyhatósági választáson, és a választók bizalmából Kiskőrös önkormányzati képviselője lettem. Ekkor a Fidesz frakció igen erős képviselettel volt jelen a képviselőtestületben, én pedig – Rideg Lászlóval együtt – alpolgármester lettem Barkóczi Ferenc polgármester mellett. 1998 és 2006 között önkormányzati képviselőként dolgoztam. Ekkoriban már felmerült az a gondolat a jobboldali platform részéről, hogy ki kell állítani egy polgármester-jelöltet. Először 2002-ben ösztökéltek, hogy vállaljam el, de nem éreztem időszerűnek. Egyrészt a vállalkozásomat sem hagyhattam magára, másrészt pedig Barkóczi Ferenc is indult a választáson, aki ellen semmiképpen nem gondoltam jelöltetni magam. Végül 2006-ban minden körülmény kedvezőnek tűnt. Vállaltam a polgármester-jelöltséget, és megnyertem a választást. Mi több, valamennyi körzetben a Fidesz képviselő-jelöltje nyert akkor, és azóta is minden egyes választáson.
– Minek köszönhető ez a stabil pozíció?
– Részben annak az alapelvnek, ami mellett akkor elköteleződtünk, és azóta is kitartunk: a város a legfontosabb mindenek fölött. Azóta is ellenállunk, hogy az országos nagypolitika teret nyerjen a városhatárokon belül, és ebben rendkívül korrekt partnerek voltak mindig az ellenzéki képviselők is. A siker egyik legfontosabb záloga, hogy együtt tudtunk dolgozni mindvégig, kölcsönös tiszteletben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy feladnánk az elveinket, viszont nyugodt környezet teremt a térségben, és kiegyensúlyozott munkakörülményeket az önkormányzat számára. Az eredmény mérhető abban, hogy a város szépen fejlődik, és a térségben egyértelműen be tudtuk bizonyítani, hogy nem véletlenül tölti be Kiskőrös a járási központ szerepét.
Fenntarthatóság a városüzemeltetésben
– Milyen eredményeket emelne ki?
– Kiemelt figyelmet fordítunk évek óta az energetikai szempontokra, ami egyszerre környezetvédelmi és gazdasági kérdés. Ennek köszönhetően ma már minden épületünkön napelem van, és a lehető legkorszerűbb szigetelés, valamint fűtési rendszer gondoskodik a takarékos működésről. Ezzel egyrészt nagyon sok pénzt spórolunk meg a városnak, másrészt pedig sikerült jelentősen csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást. A tudatosan és következetesen végrehajtott folyamattal az volt a célunk, hogy minél takarékosabban fenntartható várost hozzunk létre, ugyanis a közintézmények fűtése igen jelentős tétel volt a költségvetésben. A korszerűsítésekkel megtakarított forintokat pedig újabb fejlesztésekre, beruházásokra, vagy akár rendezvényekre fordíthatjuk.
– Mit tart Kiskőrös legfontosabb erőforrásának?
– A helyi identitást. Az itt élők büszkék városukra, múltjukra, közösségeikre, értékeikre… Ezért is fordítunk kiemelt figyelmet a kulturális életre, a hagyományok ápolására, mert véleményem szerint a jól működő közösségeknél semmi sem tehet élhetőbbé, vonzóbbá egy várost. Ezekben, a találkozásokra lehetőséget kínáló eseményeknek a megrendezésében mindenkor partnerünk a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Kiskőrösi Szlovákok Szervezete. A kiskőrösi emberekben él az igény a szabadidő tartalmas eltöltésére. Sokat dolgoznak, de szeretnek kikapcsolódni, szórakozni is. Több rendezvénysorozatunk az évek során túlnőtt a kistérségen, és országos vonzerővel bír. Ilyen például a Városalapítók Napja és Országos Rétesfesztivál, valamint a Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok.
Kiskőrös élhetősége csábítja a fiatalokat
– Ha már a város vonzerejéről beszélünk, milyen kilátásai vannak Kiskőrösnek a fiatalok megtartásában, visszatelepülésük ösztönzésében?
– Egyrészt úgy gondolom, hogy sikerült egy élhető, könnyen üzemeltethető, minden vonatkozásban biztonságos és fejlődő város alapjait lerakni. Most már a jövő fejlesztéseire készülünk. Olyan projekteket szeretnénk megvalósítani és az életünk részévé tenni, amelyek az okos város alapjait teremtik meg. Itt a legmodernebb városirányításra és szolgáltatásokra gondolok, amelyeket a megapoliszokra találtak ki, de kisebb települések számára is adaptálhatók: többek között a fenntartható városfejlesztés, a digitális technológiai megoldások alkalmazása, például a közlekedés, szolgáltatások, közművek terén. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb uniós és országos szinten is megjelennek e célokat preferáló támogatási források, mert az emberekben mind erősebben ébred fel az igény, hogy hozzájussanak ezekhez a lehetőségekhez. Addig is magas szintű infrastruktúrával, színvonalas szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, intézményekkel, oktatási rendszerrel… motiválhatjuk a fiatalok hazatelepülését. Úgy hiszem, hogy ebben a folyamatban nagy segítségünkre lehet a Belgrád-Budapest vonalon 2025. június 30-ig megépülő új vasúti nyomvonal, amely Kiskőrös és Budapest között 50-60 percre rövidíti majd a menetidőt. Ezzel új dimenziók nyílnak meg a város előtt a tekintetben is, hogy a fővárosi munkahelyek akár napi átjárással elérhetővé válnak. Ilyen körülmények között – ebben nagyon bízom – a fiatalok is könnyebben döntenek a hazatelepülés mellett.
– A polgármesteri teendők mellett hogyan alakult a családi vállalkozás sorsa?
– Nagy gazdaságot viszünk – spárgával, szőlővel, bodzával és gyümölcstermesztéssel foglalkozunk – és épp úgy küzdünk ennek előnyeivel és hátrányaival, mint bármelyik mezőgazdasági vállalkozás. Ahogy én látom, a mezőgazdasági termelés fő kihívása jelenleg a klímaváltozás. Ezekre a körülményekre muszáj reagálni, mert a mostani elképzelésekkel, technikákkal, és technológiákkal nagyon nehéz lesz megélnie bárkinek mezőgazdaságból. Az biztos, hogy modernizálni kell, és felkészülni egy új típusú gazdaság kiépítésére többek között környezetvédelmi és öntözéstechnikai szempontok alapján. Annál is inkább, mert az európai uniós és a kormányzati támogatásokhoz már kérik ezeket a fejlesztéseket.
– Megítélése szerint megmaradhat-e hosszú távon Kiskőrös mezőgazdasági jellege?
– Én hiszek benne, hogy ez lehetséges, ehhez azonban elkerülhetetlenül szükséges, hogy az érintettek felismerjék: az általuk alkalmazott, évtizedek alatt megszokott termesztési technika elavult, és újítani kell. Szerintem ez a jövő legfontosabb üzenete számunkra. Ha a gazdák meghallják, és nem hagyják a saját gazdaságaikat elkésve meghozott döntésekkel tönkremenni, akkor még van esély arra, hogy Kiskőrös megőrizze hagyományos mezőgazdasági jellegét. A fő gazdasági vonal azonban – mint az ismert – már jó ideje az ipar, és a jelek szerint az arányok a jövőben is az ipari ágazatok javára fognak változni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos a térségben a mezőgazdaság életben tartása és fejlődése.
– Milyen Kiskőröst szeretne látni 10-20 év múlva?
– Először is szeretném látni húsz év múlva a várost. Boldog lennék, ha egy gyönyörű, virágzó, fejlődő településen élnénk akkor is, ahol az emberek szeretnek lakni, jól érzik magukat. Ahol sok-sok gyermek szaladgál, akik büszkék gyökereikre. Boldog lennék, ha Petőfi városát úgy ismernék és emlegetnék a világban, mint ami méltó szülötte emlékére, és aminek hosszú távon van jövője.
Tóth Tímea
