Font Sándor is tagja az Aszályvédelmi Operatív Törzsnek

– Kezdjük a mezőgazdaságot érintő legaktuálisabb kérdéssel, az aszály elleni védelemmel! A sajtó és kormányzati információs csatornák május elején adtak hírt az úgynevezett Aszályvédelmi Operatív Törzs létrehozásáról, aminek feladata az aszály következményeinek elhárítása és a károk mérséklése. A grémiumnak Ön is tagja. Mit sikerült elérni az elmúlt egy hónap alatt, és milyen eredményre számíthatnak rövid távon az érintett gazdák?

– Az operatív törzs olyan ideiglenes, szakmai javaslattevő testület, amit egy krízisállapotban a szükséges teendők meghatározására, előkészítésére és a javasolt döntések végrehajtásának felügyeletére hoznak létre. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs (AVOT) azt a feladatot kapta, hogy minden lehetséges intézkedést hozzon meg annak érdekében, hogy az idei várható aszályhelyzet a lehető legkisebb károkat okozza a gazdáknak. Munkánk során elsőként azt tekintettük át, hogy milyen vízutánpótlási és -kiadagoló rendszer áll rendelkezésre, hová tudnánk – a Duna és a Tisza vízösszefogó rendszeréből begyűjtve – minél nagyobb mennyiségű vizet eltárolni. Erre azért van szükség, hogy a nagy vízigény megjelenésekor minden öntözésre képes gazdálkodó számára rendelkezésre álljon a szükséges vízmennyiség. Ehhez felmértük azokat a potenciális árasztásos területeket is a két folyó mentén, amelyekre rá lehetne engedni a vizet, így pótolva gyakorlatilag a talajvíz készletet. (Az ilyen területekkel rendelkező gazdák az OVF honlapján tudták kérni a terület árasztását.) Emellett az érintett vízügyi igazgatóságok – esetünkben ez az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság – közreműködésével egy rendkívül gyors, de hatékony helyzetjelentést készítettünk arról, hogy mennyi potenciális víztározó kapacitás létezik még az adott térségben, ami valamilyen gyorsan orvosolható, például pénzügyi vagy technikai okból – áramköltség, meghibásodott alkatrész, pótlásra szoruló szivattyúmotor… – nincs kihasználva. Ez az összeírás megtörtént: összesen 265 beavatkozási esetet írtunk össze országszerte, jellemzően a Tisza-menti és a Dunától keletre fekvő megyéket érintve, és a kormány elrendelte a szükséges 4,7 milliárd forint elkülönítését. A forrás tehát rendelkezésre áll, aminek felhasználásával a vízügyi igazgatóságok programterv szerint haladnak a hibák kijavításában. Ez jelenleg is zajlik, a végcél pedig az, hogy – amíg a két folyóban rendelkezésre áll a megfelelő vízszint – csúcsig töltődjön az összes tározó.

– A már-már állandósult aszály az évtizedek óta égető problémaként jelenlévő homokhátsági vízutánpótlás kérdését folyamatosan napirenden tartja. S bár a háttérben az érintett felek – a szakma, a mezőgazdasági szereplők, a kormányzat, a nemzeti parkok… – újra és újra megpróbálnak konszenzusos megoldásra jutni, látványos előrelépés mindeddig nem történt. Most azonban áttörésről szólnak a hírek.

– A már említett azonnali operatív feladattól teljesen elkülönülve elkészült a Duna-Tisza-közi vízszint süllyedésének megfékezésére, megállítására, esetleg visszafordítására irányuló óriási program, engedélyes tervekkel. Az alapprobléma az, hogy a Dunától keletre, a Tisza vonalától nyugat felé távolodva nő a magassági pont, vagyis a vizet egyre növekvő magasságokba kell eljuttatni. Ez a gerincvonal nagyjából Ceglédtől Szabadkáig húzódik, és mintegy 50 méterrel a két folyó vízszintje felett helyezkedik el. A talajvízszint süllyedés megfékezése arról is szól, hogy erre a homokhátsági gerincre hogyan tudunk teljes hosszában vizet vinni, és onnan lecsorgatni azt a Tisza felé. Ez egy brutális beavatkozás, aminek csak a tervezése – az engedélyes tervek elkészítéséig – négy évig tartott. Én magam 28 éve vagyok képviselő, ez idő alatt legalább 6-8 tervet láttam a talajvízszint csökkenés megfékezésére, de soha nem jutott el idáig egyik sem. Ennek a négy-öt évvel ezelőtt elindult tervezési programnak a legnagyobb értéke az, hogy minden érintett szereplő elfogadja, és egyetért a megvalósítással.

– Milyen elemekből áll a komplett rendszer?

– Csak a tervezés és az engedélyezés többmilliárd forintba került, a teljes projekt megvalósításának beruházási igénye 1400-1500 milliárd forintra tehető. Ez természetesen a jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetben nem kivitelezhető, ezért a kivitelezés csak ütemezve tervezhető.  

Azt tudni kell, hogy a jelenlegi állapotot előidéző folyamat a szocializmus éveiben indult el, amikor – a megművelhető területek növelése érdekében – a létező természetes csatornákat és szikes tavakat lecsapolták, és a vizet a folyókba vezették. Ez óriási hibának bizonyult, ugyanis a vízszint drámai süllyedéséhez vezetett.  

A program során a Tiszából és a Dunából szivattyúrendszer segítségével, egy zárt csőrendszeren át juttatnánk el a vizet a homokhátsági gerincre, és egy zsiliprendszeren keresztül feltöltenénk a régi szikes tavakat. Végső soron tehát az eredeti, természetes állapot visszaállítása történne meg. Szerencsére a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) kimaradt pénzforrásából sikerült 80 milliárd forinthoz hozzájutni, amiből négy beavatkozási ponton elindítjuk azokat a beruházásokat, amelyek nélkül nincs továbblépés. Ennek az egyik kulcsfontosságú eleme Budapesten a Rákóczi hídtól délre található Kvassay-zsilip, ahol is a Duna fő medréből leágazik a Ráckeve-Soroksári Duna ág (RSD), amely a Csepel szigetet veszi körül. Az RSD azért nagyon fontos, mert ebből az ágból lehet megtáplálni a Duna-völgyi főcsatornát (DVCS), amelyre az egész vízutánpótlási program első része épül. Szintén az RSD-ből táplálkozik gyakorlatilag a Kiskunsági főcsatorna (Kígyós), amely ugyancsak lényeges eleme a térség vízellátásának. Maga a program – azaz, hogy vizet juttassunk a magas pontokra – a Dunavölgyi főcsatornára épít, mint a nagymennyiségű víz forrására. Kiderült azonban, hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ágnál a két folyóvíz közötti talppont különbség miatt néha olyan

alacsonyra apad a Duna vízszintje, hogy leáll a víz természetes befolyása a mellékágba, az RSD-be. Az 1900-as években megépítették a Kvassay zsilipet, majd a 60-as években építettek ugyan két nagy kiemelő szivattyút ide az akkori vízállásnak megfelelően – és ezek ma is működnek – ugyanakkor a folyamatosan mélyülő meder miatt ezekkel már nem tudnak az RSD-be vizet kiemelni. Ezt a problémát sikerült egy négyéves, 15 milliárd forintos beruházással megoldani, ami a homokhátság vízutánpótlása szempontjából is óriási előrelépés. A megépült új vízkiemelő 30 köbméter/szekundum teljesítményre képes amikor mind a négy szivattyú működik, és pumpálja a vizet az RSD-be. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a valaha mért legalacsonyabb dunai vízszint alatt 50 centiméterrel is működik. Ezzel megteremtettük az alapját annak, hogy minden dunai vízállásnál legyen víz az RSD-ben, és ezáltal a DVCS-ben, és a Kígyósban.

– Mi lesz a következő lépés?

– 80 milliárd forintból elkezdődnek az első beavatkozási pontok. Tiszaalpárnál lesz az egyik vízkivételi pont, a Soroksári Duna-ágon keresztül pedig Duna-völgyi főcsatorna vízkészletének a feltöltésére kerül sor. Hajósnál egy új zsilip épül, ami a vízszint megemelését szolgálja, valamint ugyanitt épül egy 2 köbméter/szekundum kapacitású vízkiemelő szivattyúház. Ez biztosítja, hogy Kunfehértóig zárt csövön eljusson a víz a térség legmagasabb pontján elhelyezkedő tározóba, ahonnan a megye középső és déli részére lesz tovább osztva. Ez a hajósi beruházás mintegy 30 milliárd forintból épül meg, és kiépül
a víz szállításának rendszere, valamint új csatornák és tározók is létesülnek.

- Az Izsák környéki szikes tavak is nagy veszélyben vannak, némelyik már ki is száradt. Velük mi lesz?

A legnagyobb rehabilitációra számíthat Fülöpszállás, Fülöpháza, Ágasegyháza, Orgovány, Páhi, Soltszentimre, Izsák által közrefogott öt-hat szikes tóból álló tórendszer. Soha ilyen mértékű kármentés még nem történt az ökológiailag rendkívül fontos tavaknál, réteknél. Fülöpszállás magasságában szintén a DVCS-ből kiemelve a vizet egy új csatorna nyomvonalon juttatjuk el a nagyjából köralakra fölfűzött egymással csatornákkal összekapcsolt tórendszerekhez, rétekhez, a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei, és az ökológusok irányítása alapján. Óriási változásban reménykedünk a hamarosan elinduló beruházások alapján! Tóth Tímea