„Amikor az Európai Bizottság Ukrajna gyorsított felvételéről beszél, a kockázatokról nem tájékoztatja Európa lakosságát. Gyakorlatilag a fejünk fölött akarnak dönteni”- mondta Gyopáros Alpár a fórum témájának ismertetésekor, mely kijelentéseit aztán Font Sándor kérdéseire a mintegy száz résztvevő jelenlétében részletesen is kibontotta.

A végig oldott, baráti hangvételű beszélgetés elején Gyopáros Alpár a húsvéti ünnepekről, a családjáról beszélt, majd Font Sándor felvetésére hangsúlyozta: Magyarország kormánya egy szavazást indított, a Voks 2025-öt, amelyben megkérdezi a magyar állampolgárok véleményét arról, hogy fel kellene-e venni Ukrajnát gyorsított eljárásban az Európai Unióba. Azt az álláspontot fogjuk képviselni az Európai Tanácsban, amellyel a magyar állampolgárok megbíznak bennünket.

A kormánybiztos szerint amennyiben Ukrajna bekerül az Európai Unió tagállamai közé, az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát például Magyarországon, ahol munkaerőhiány van. Ugyanakkor, az akár több millió ukrán állampolgár megjelenése az európai munkaerőpiacon bérversenyt fog eredményezni.

Miután jelenleg háború folyik Ukrajnában és 800 ezer ukrán van felfegyverezve, nem kizárt a lehetősége annak, hogy a csatlakozás során ezek a fegyverek bekerülnek az unióba, amely Magyarországon is súlyos közbiztonsági kockázatot jelenthet.

A kormánybiztos szerint az európai mezőgazdasági piacon ellenőrizetlenül megjelenő géntechnológiával módosított takarmányok és gabonafélék, továbbá azok a termények, amelyeket olyan vegyszerekkel kezelnek az ukrán mezőgazdaságban, amelyek az Európai Unió területén már régen be vannak tiltva, élelmiszer-biztonsági kockázattal járnak.

A leselkedő veszélyek között szó esett arról is, hogy az Európai Unió állampolgárai minden tagállamban jogosultak igénybe venni az alap egészségügyi ellátást. Ez pedig felveti a kérdést, hogy a mintegy 35-40 millió ukrán állampolgár milyen további terheket róna az európai és a magyar egészségügyi ellátásra.

A politikus a diskurzus során felidézte: az Európai Bizottság elnöke és az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa az elmúlt időszakban rendre úgy nyilvánulnak meg, hogy elkötelezettek a tekintetben, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban vegye fel tagjai közé az Európai Unió. Kiemelte, ezeket a törekvéseiket az Európai Parlament egyik legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt kifejezetten támogatja. A néppárti frakcióvezető, Manfred Weber többször hangsúlyozta, hogy a Néppárt kiáll Ukrajna és Ukrajna európai uniós tagsága mellett. Ennek a frakciónak a tagja a Tisza Párt is. AMagyar Péter által vezetett ellenzéki párt egy szavazást indított a támogatóik között, amelynek eredményeképpen gyakorlatilag választási programjukká emelték Ukrajna európai uniós tagságát.

A kormánybiztos ezt a gondolatmenetet folytatva leszögezte: a magyar kormány azonban úgy gondolja, hogy miután Ukrajna európai uniós tagsága számos kockázattal járna, ez egy olyan hangsúlyos kérdés, amiről érdemes megkérdezni nemcsak a tagállamokat, hanem a tagállamok állampolgárait is. A kormány, mintegy példát mutatva, megkérdezi a magyar állampolgárok véleményét arról, hogy fel kell-e venni Ukrajnát gyorsított eljárásban az Európai Unióba. A kormány minden szavazó polgárt megkeres levélben, és várja az emberek állásfoglalását. Azt az álláspontot fogjuk képviselni az Európai Tanácsban, amellyel a magyar állampolgárok megbízzák.

A Magyar Falu Program

Gyopáros Alpár részben polgármesteri kérdésekre válaszolva a Magyar Falu Programmal kapcsolatban elmondta: a program eddig is magyar pénzből folyt és abból is folytatódik. Felhívta a figyelmet, hogy éppen a fórum napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a pályázat, amelyet 10 milliárd forint keretösszeggel út és járda felújításokra, gyalogátkelő helyek létesítésére írtak ki. Arra kapacitálta a polgármestereket, hogy településeikkel induljanak a pályázaton. A kormánybiztos bejelentette: hamarosan olyan felhívások jelennek meg, amelyek a közintézmények felújítását, tanya és falubuszok beszerzését szolgálják. Végezetül leszögezte, hogy Bács-kiskun vármegye falvaiba az elmúlt öt évben a Magyar Falu Program keretében 60 milliárd forint jutott.

Cikk, fotók: Zsiga Ferenc