A Dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. Bödd-pusztai Telephelyén március 13-án, csütörtökön délelőtt, a hetek óta várt csapadék első napján Ifj. Dusnoki Csaba ügyvezetővel, a Magyar Agrárkamara precíziós munkacsoportja vezetőjével találkoztunk. Az agrármérnököt az elmúlt gazdasági év eredményeiről, az aktuálisan folyamatban lévő és a soron következő mezőgazdasági munkákról kérdeztük. A szakember helyzetértékeléséből megtudtuk: jó hír, hogy az év első két és fél hónapja emelkedő terményárakat hozott. Az viszont már kevésbé, hogy az eső februárban elkerülte a dunapataji határt, így a most lehulló és még várható csapadék szinte megfizethetetlen kincs a vetés előtt álló mezőgazdasági vállalkozásoknak és a gazdáknak. Az ifj. Dusnoki Csabával készült, alább olvasható interjúnkból további érdekességeket is megtudhatnak.

Igazgató úr! Milyen eredményekkel zárták az elmúlt esztendőt?

A 2024-es gazdasági évet összességében - a sok megpróbáltatás, az extrém csapadékhiány ellenére - sikeresen zártuk. Az extrémitás érzékeltetésére néhány adattal is szolgálok. Június első napjaitól kezdve egészen augusztus második feléig, közel 85 (!) napon keresztül nem esett 25 millimétert meghaladó csapadék a dunapataji határban. Ha ezt az intervallumot szűkítjük, 65 napig egyetlen milliméter csapadék nem hullott a termőföldjeinkre. Mindez természetesen a terméseredményekben is megmutatkozott. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy a kezdeti negatív várakozások ellenére az esztendőt viszonylag jó terméseredményekkel zártuk. Az még a múlt évet érintő külön öröm, hogy az idei év első negyedévében a tavalyinál kedvezőbb terményfelvásárlási árakkal találkozunk.

Az év első két és fél hónapja mennyire ad okot a bizakodásra?

Sajnos a 2025. év eddigi csapadékmennyisége alapján nem éppen kedvező képet prognosztizálhatunk. Nem érkezett meg az az őszi, téli feltöltő csapadékmennyiség, amelyre az altalajok vízháztartásának rendezéséhez lett volna szükség. Így egyértelműen negatív vízkészlettel kezdjük az idei tenyészidőszakot. A februárban leesett 15 milliméter csapadék egyáltalán nem a hónapra jellemző, nem is elegendő ahhoz, hogy a szántóföldeken megfelelő növényi kultúrák alakuljanak ki. Azonban a ma hajnalban megérkezett áztató eső és az időjósok szerint a következő öt-hat napban lehulló csapadék, még akár jelentősen is javíthat a képen. Az elmúlt 24 órában 20 milliméter csapadékot mértünk és további, legalább ekkorra mennyiség várható. Mindez nagyon fontos, mert miután az altalajokból a vízutánpótlás nem biztosított, a most frissen lehulló, reméljük minél nagyobb intenzitású és minél hosszabb ideig tartó csapadék jelentheti a menőövet.

A határban milyen munkálatok folynak most, és a közeljövőben?

Az elmúlt napok csapadékszegény időjárása kedvezett a szántóföldi munkák elvégzésének. Az alapműveléseket sikerült lezárni, azaz elmunkáltuk a területeket. Ez a feltétele annak, hogy a várakozásunk szerint már vízzel feltöltött talajon neki tudjunk állni a magágy-készítésnek, amelyet április elejéig kell befejezni. Ha a talaj hőmérséklete eléri a 10-11 fokot, akkor kezdjük majd a tavaszi vetésű növényeknek, a napraforgónak és a kukoricának a vetését. Az elmúlt hetek időjárása arra is lehetőséget biztosított, hogy megtörtént a lucerna, a borsó és az egyéb tavaszi vetésű növények elvetése. Ezeknek a legjobbkor érkezett a csapadék.

A ragadós száj és körömfájás miatt elrendelt zárlat mennyire érinti az Új Élet Mezőgazdasági Kft-t ?

Az országban legutóbb 1968-ban tapasztalt ragadós száj és körömfájás állbetegséggel az én generációm csak a tankönyvekben találkozott, így a védekezésben nincs gyakorlati tapasztaltunk. Egy olyan helyzet alakult ki, amit kivételesen gyakorlati tapasztalatok nélkül kell kezelni. Természetesen a hatóságoknak erre minden tudása és eszköze meg van, tehát szigorúan követjük az előírásokat és az ajánlásokat. Információnk szerint a helyzetet az észlelés helyén lokálisan tudják kezelni, ezért az elméletileg, a megelőző intézkedések betartása mellett, máshol nem jelenthet veszélyt. A megelőző rendszabályokat mi is bevezettük a Bakodpusztai Idegenforgalmi Centrumban, ahol összesen ezer, a betegség által veszélyeztetett hasított körmű állatot, őshonos szürke marhát, rackabirkát, mangalicát és őshonos magyar lófajtákat tartunk. A ló nincs veszélyben, csak hordozója a vírusnak. A gépjárműforgalmat korlátoztuk, illetve letiltottuk, mind a járművek, mind a személyzet csak fertőtlenítő kapukon keresztül jut be a telepre. Ez az, amit mi most meg tudunk tenni. Bízunk a hatóságok gyors és hatékony munkájában!

Cikk, fotók: Zsiga Ferenc