Az ötlet onnan jött, hogy a gyerekek mérkőzésein a palánk túloldalán állva sokszor „túl okosnak” hitték magukat a szülők. Amikor azonban felmerült a kérdés: „Mi lenne, ha ti is kipróbálnátok?”, sok szülő jégre lépett. A tapasztalat gyorsan jött – és kijózanító volt. A játék közben mindenki rájött, hogy a jégkorong egyáltalán nem könnyű sport. Ettől a pillanattól kezdve a szülők egészen más szemmel nézik a gyerekek mérkőzéseit: több megértéssel, türelemmel és tisztelettel.

Az évek során természetesen voltak változások, játékosok jöttek-mentek, de a tavalyi szezonra egy igazán összetartó társaság formálódott. Olyannyira, hogy már nem csupán egy csapatként, hanem baráti közösségként tekintünk magunkra. Innen jött a névváltás ötlete is: megszületett a Roki-Hoki név, hiszen egy-egy játék után az öltözőben rendszeresen az volt a téma, kinek hol és mi sajog éppen.

Az is hatalmas előrelépés, hogy egy átlagos hétfői edzésen már két kapussal tudunk játszani, ami még élvezetesebbé és lendületesebbé teszi a játékot. Az elmúlt időszakban elkészült a saját logónk is, ennek köszönhetően pedig már egységes mezben és sportszárban léphetünk jégre – ez tovább erősítette az összetartozás érzését.

Hetente egy alkalommal mérkőzés jellegű játékot játszunk, ahol mindenki átélheti a valódi meccshangulatot, míg egy másik alkalommal kifejezetten edzésjellegű foglalkozást szervezünk, ahol a klasszikus jégkorong-elemek, gyakorlatok és játékszituációk kerülnek előtérbe. A közösségi élmény azonban nem ér véget a jégen. Egy-egy edzés után sokszor folytatódik a történet az öltözőn kívül is: házi kenyér, felvágott, zöldségek kerülnek elő, és jó hangulatban, közösen „levezetjük” az edzés utáni perceket.

– tudtuk meg Kosóczky Tibortól és Kosóczky Nikolettől, akik a csapat motorjai és szervezői, és akik nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a Roki-Hoki mindennapja.

Egy szó mint száz: egy olyan közösséget építünk, amelyre jóban és rosszban egyaránt lehet számítani. A jégkorong számunkra nemcsak sport, hanem lehetőség arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapok gyötrelmeiből, feltöltődjünk, és a mozgás, valamint az együtt megélt élmények által valódi emberi kapcsolatok szülessenek.

Felső sor balról: 

Zentai Norbert, Zsikla Viktor, Szöllősi Szabolcs, Kárász László, Suba Gábor, Gyalog Gábor, Fazakas Tamás, Szabó Kálmán

Alsó sor balról:

Szabó Nikolett, Fózer Ilona, Szöllősiné Baranyai Katalin, Kosóczky Nikolett, Erdei István, Mádai Gellért, Vízkeleti János, Tóth Péter, Tóth Csaba.

Kapusok:

Nagy Norbert, Kosóczky Tibor

Cikk, fotók: Kosóczky Niki