Az 5. blokk teljes nukleáris szigetének közös alaplemeze nem egyszerre készül el. Ezt nehéz is volna kivitelezni tekintettel a terület hatalmas méretére, az előkészítés összetettségére és az alaplemez átlagosan mintegy három méternyi vastagságára. A feladat hatékony és biztonságos végrehajtása érdekében kisebb-nagyobb szekciókra osztották fel a területet. Ezekben a szekciókban mindenekelőtt a vízszigetelést és földelőhálót is magába foglaló szerelőbeton készül el, egyes területeken akár másfél méter vastagságban. A szerelőbeton feladata a szilárd, tiszta és egyenletes felület biztosítása a további munkákhoz. Ezt követi a vasszerelés, amihez masszív, 40 mm-es átmérőjű betonacél szálakat használnak. A volument jól mutatja, hogy csak az első betonöntés 122 négyzetméternyi területén 133 tonnányi vasszerkezet növeli az alaplemez teherbírását és tartósságát. A szerkezeten túlnyúló vasalatok az elkészült alaplemez szekciók közti folytonosságot biztosítják.

Miután befejeződik a vasszerelés, a tervek alapján elhelyezik a beépítendő szerelvényeket, körbezsaluzzák, végül folyamatos minőség-ellenőrzés mellett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt minőségű, speciális betonnal öntik ki. Mivel ezt a tevékenységet nem lehet megszakítani, a folyamatos munka érdekében több betonpumpa is dolgozik párhuzamosan. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy az első alaplemezszakasz kivitelezéséhez 329 köbméter betont használtak fel. A folyamat végén a beton szilárdulását és hőmérsékletét műszerek segítségével monitorozzák.

A munkagödörben az egyes szakaszokon tehát párhuzamosan zajlanak a különböző munkafázisok. Egymás mellett halad a különböző területek szerelőbetonozása, a szerelőbeton szigetelése, illetve földelőhálózása, a vasszerelés és az alaplemezszakaszok betonozása az ún. organizációs terv alapján. Ám nemcsak az 5. blokki munkagödörben halad munka a Paks II. beruházásban. A nukleáris szigeteken kívüli területeken talajszilárdítást végeznek, indul a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kialakítása, tovább épül a technológiai épületek kivitelezését kiszolgáló építési-szerelési bázis és többek közt elkezdődtek az Oktató- és Szimulátorközpont földmunkái.

Sokszor hallhattuk, hogy az első betonöntéssel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint építés alatt álló státuszba került a Paks II. beruházás. De hogy mi konkrétan az első beton és mi következik utána, arról már kevesebb szó esik. Az első beton kifejezésnek nincs tankönyvi megfogalmazása, de általában az első végleges funkcióval bíró létesítmény fő tartószerkezeti elemének első betonozási ütemét értik rajta. Hiába épültek vasbetonból a több tucat kiszolgáló létesítmény fő tartószerkezeti elemei vagy a terület-előkészítés műtárgyai, ezek ideiglenes építmények; a szerelőbeton pedig, bár több végleges funkcióval is bír, mégsem fő teherhordó elem, azaz ezek egyike sem illethető ezzel a kifejezéssel. Általában a reaktorépület kivitelezéséhez fűződik az első betonöntés, az új paksi erőmű esetében azonban közös alaplemeze lesz a nukleáris sziget épületeinek, amelyek közül technológiai sorrendben első a  mintegy 70 méter magas vezénylőépület kivitelezése, így az első betonöntésre is itt került sor.

Forrás: Paks II. Zrt.