A politikus kifejtette: az Európai Unió költségvetése hét évre szól, jelenleg a 2020-2027-es költségvetés végrehajtása zajlik. A jelenlegi ciklus 2027-es zárására készülve az Európai Bizottság benyújtotta a következő hét évre, azaz 2027-től 2034-ig terjedő időszakra szóló költségvetési tervet, amiben összefoglalta, hogy miként gondolkozik az összes rendelkezésre álló forrásról, milyen elvek szerint szeretné, hogy azt a tagok felhasználják, és egyben jelzi azt is, hogy melyik országtól mennyi befizetést vár.

Font Sándor szerint a most benyújtott költségvetés tervezet drasztikusan megváltoztatja az eddigi hagyományokat, és egy olyan országnak irányozza elő a 27 tagország által befizetett forrás 20-25 százalékát, amely nem is tagja az EU-nak: Ukrajnának. 

– Magyarország több mint 10 évet várt a csatlakozásra, és minden feltételt, illetve kritériumot teljesített, amelyek kötelező feltételei a felvételnek. Jelenleg négy ország: Szerbia, Észak-Makedónia, Montenegro és Albánia vár csatlakozásra – és van közöttük NATO-tag is – de arra való hivatkozással nem engedi őket a tagjai közé az unió, hogy nem készültek még fel. Ezzel szemben Ukrajnával még meg sem kezdődött a legalább 26 szakaszból álló csatlakozási tárgyalás, és önhibájukon kívül ugyan, de jelenleg az országhatárok és a lakosságszám pontos ismeretével sem rendelkeznek, ami pedig alapfeltétele lenne például a földalapú támogatások vagy az egy főre jutó GDP megállapításának. Mindezek ellenére az Ursula von der Leyen által benyújtott tervezet szerint a 27 tagország által befizetett teljes összeg negyedét ez, az EU tagsággal nem rendelkező ország kapná meg – érvel az elnök, hozzátéve: további súlyos csapást mérne a hazai mezőgazdaságra az is, hogy az agrártámogatásokat és a regionális fejlesztési alapokat egyetlen alapba vonnák össze. Ebből a közös alapból kellene megküzdeni a forrásokért a gazdáknak az ipari beruházókkal. De hát ezek a gazdasági szereplők nem egy súlycsoportban vannak!

A mezőgazdaság részesedése 20-25 százalékkal csökkenne

– A terv szerint a közös agrárpolitikára (KAP) 300 milliárd eurós mezőgazdasági kiadást biztosítanának. Ez pedig magában foglalja a területalapú támogatásokra és a vidékfejlesztési programra, azaz fejlesztésekre, gépvásárlásra, csarnoklétesítésre, és még számos más célra megpályázható forrásokat is, vagyis az eddigi lakosságszám arányú támogatási összeget összecsapják a vállalkozók pénzügyi alapjával. Ez a kettő eddig az EU költségvetésének 75 százalékát tette ki, míg a mostani tervezetben csupán 50 százalék. Tehát a mezőgazdaság részesedése 20-25 százalékkal csökkenne a korábbi gyakorlathoz képest. Erre mondja azt Raskó György, a TISZA agrárszakértője, hogy ennek következtében idehaza kb. 10 ezer gazdálkodó befejezi az élelmiszertermelést, de ez nem baj, mert a földjeik így a „professzionális” gazdálkodókhoz kerülnek. Remélem, majd emlékezünk ezekre a mondatokra a választáson is!

A miniszterelnök véleményét szinte valamennyi kelet európai ország osztja

A mezőgazdaságtól elvont pénzt Ukrajna kapná meg. Ez a fő oka annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: ezt a költségvetést ebben a formájában nem támogatjuk. Véleményét egyébként szinte valamennyi kelet európai ország osztja, mert ez a mezőgazdaság tönkretételéhez és gazdaháborúhoz vezetne. Mi a gazdák oldalán állunk, nem pedig Brüsszel, és Ukrajna oldalán ebben a kérdésben.

Font Sándor emlékeztetett arra is, hogy a mezőgazdaság, a gazdák támogatásának elsődleges célja az élelmiszerárak alacsonyan tartását, következésképpen a szociális éhségválság megelőzését szolgálja Európa-szerte. A politikus szerint a mezőgazdasági pénzalap drasztikus csökkentésével megteremtett pénzügyi nyereséget Ukrajnának adni elfogadhatatlan.

– A következő két év lesz az az időszak, amikor a tervezet csiszolását meg kell tenni, vagy elérni annak visszavonását és egy teljesen új költségvetés benyújtását. Az idő szorít, hiszen 2027 elejére a teljes költségvetésnek készen kell lennie ahhoz, hogy legkésőbb 2028 elején már alkalmazni tudják a tagországok. Hamarosan megkezdődnek a témában az egyeztetések a V4-ek mezőgazdasági bizottságaiban is (a Visegrádi Együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete), aminek munkájába Romániát és Bulgáriát is bevonjuk. Mert mi, akik utólag csatlakoztunk az EU-hoz, mi  lennénk a legnagyobb áldozatai ennek a képtelen tervezetnek.

Borítókép: A gazdák budapesti tüntetése (Fotó: Havran Zoltán, Magyar Nemzet)