Perre mentek a Petőfi szülőhelye címért - Kiskőrösi helytörténeti esték Kiss Lászlóval


- A „Hol született Petőfi?” kérdésre kiskőrösiként egyértelműnek tűnik a válasz, az évszázadok alatt azonban bőven akadtak belőle viták – kezdte előadását Kiss László.

- Kiskőrösön Istenes József helytörténész sokat foglalkozott a témával, de vele párhuzamosan Kiskunfélegyházán egy Mezősi Károly nevezetű ember is hasonló kutatásokat végzett. Természetesen ő a kiskunfélegyházi születést erősítette. 1954-ben Mezősi Károly írt egy művet, Az évszázados Petőfi-per címmel. Arról már hallottunk, hogy viták adódtak a születési helyet illetően, de hogy perre is mentek ezért, arról nem. Mezősi felsorolja a szülőhelyviták évszámait is: 1857, 1864, 1867, 1872 (ekkor Kiskőrösön sok embert meghallgattak a születéssel kapcsolatban), majd 1922 és végül a legnagyobb szülőhelyvita 1960-ban zajlott. Ezt próbáltam földeríteni a kutatási eredmények tanulmányozásával – ismertette Kiss László. - Felkutattam a korabeli újságokat, így a Vasárnapi Újságot, a Pesti Hírlapot és a Félegyházi Hírlapot. Ezekből gyűjtöttem anyagot a vitával kapcsolatban és készítettem egy 27 oldalas tanulmányt, valamint kis videókban dolgoztam fel az anyagokat.” – mondta felvezetőjében Kiss László.

A helytörténeti kutató előadásából kiderült, hogy a születési hellyel kapcsolatban egyesek Szabadszállást, mások Kiskunfélegyházát tartották Petőfi szülőhelyének, de felmerült Dunavecse, Kunszentmiklós és egy orgoványi csárda is, mint helyszín.

Ezekre a felvetésekre később cáfolhatatlan tényekkel válaszoltak a kiskőrösi kutatók: Sárkány János, Kiss Béla és Istenes József. Rengeteg vitát kellett lefolytatni elődeinknek, hogy megvédjék a már 1857-ben is egyértelmű és bizonyított tényt, Petőfi kiskőrösi születését.

Okmányok sora szolgál bizonyítékul, melyek közül az egyik legfontosabb a költő keresztelési anyakönyve, amely nem tartalmaz bejegyzést arról, hogy máshol született volna és csak keresztelni hozták Kiskőrösre. A másik legfontosabb bizonyítékul szolgáló okmány a költő pápai iskolai anyakönyve, amelybe Petőfi saját kezűleg írta be születési helyének Kiskőröst. Itt van a szülőháza és apja mészárszékének emlékhelye is. A helyi evangélikus temetőben található a dajkájának a sírja, valamint Leska Istvánné síremléke, aki bábaként segédkezett Petőfi születésénél. A vita tehát lezártnak tekinthető.
Szentgyörgyi Lili








