– Mit kell tudni a szőlő aranyszínű sárgaság betegségéről?

– Amennyiben ez a kórokozó bekerül a szőlő nedvkeringési rendszerébe, drámaian legyengíti azt. A fertőzést követő évben a hajtások feleakkorára fejlődnek, mint korábban, ritkulnak a fürtök, és mintegy 30-60 százalékkal csökken a termés mennyisége. További egy év múltán már csak csökevényes hajtványok fejlődnek, termést egyáltalán nem hoz a növény, a harmadik évben pedig teljesen kipusztul. Ez a szőlőt meggyilkoló betegség azonban nem terjedt szőlőről szőlőre levél összecsapódással, metszőolló átvitelével, gyökér összeéréssel, de még az elkészült must vagy bor sem fertőződik. Terjeszteni kizárólag az amerikai szőlőkabóca tudja, ami az ’50-es években, valószínűleg szaporítóanyaggal került be hazánkba. Egy alapvetően melegkedvelő élőlényről van szó, aminek a petéje mínusz 10-15 fokban elpusztul. Vagyis, ha lennének ilyen hidegek, a rovar eltűnne. De jelen körülmények között erre nem számíthatunk.

– A védekezés kulcsa tehát a fitoplazmát hordozó rovar.

– Pontosan. Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a szőlő szárát és leveleit fertőzi a rajta terjesztett baktériummal. A kabóca lárvák, majd a kifejlett röpképes imágók egyaránt a növény nedvét szívogatják. Egynyári rovarként a tavasszal kikelt lárva fejlődési folyamata során július végére röpképessé válik. Tojásait védett, nehezen elérhető helyre: a szőlő kérge alá rakja le. S bár ősszel ő maga elpusztul, a lerakott tojásai által tavasszal újraindul a folyamat. A kabóca a növény nedvének szívogatása közben, fertőzött tőkén találkozik a betegséget okozó fitoplazmával, aminek így a hordozójává válik. Ettől kezdve táplálkozás közben nyállal terjeszti tovább a fertőzést, aminek nyomán az érintett szőlőtőkében elkezdődik a már említett leépülési folyamat. 

– Mekkora a baj hazai viszonylatban?

– A 22 borvidék többségében, így térségünkben is igazoltan jelen van az SD, ami komoly gazdasági károkat vetít előre a teljes szőlőtermelést veszélyeztetve. Ezért a legfontosabb feladat most a fertőzött területek minél teljesebb feltárása és a megfelelő védekezés megkezdése a további terjedés megakadályozása érdekében.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A szakemberek a nemzetközi gyakorlat alapján három beavatkozási lehetőséget látnak a fertőzés megakadályozására, illetve visszaszorítására. Kulcsfontosságú az elhanyagolt, zegzugos szőlőültetvények, mint a fertőzés potenciális gócpontjainak feltárása és felszámolása, hiszen ezek a kórokozót hordozó rovar átteleléséhez optimális feltételeket nyújthatnak. Ma már adottak a jogszabályi lehetőségek is a hatékony intézkedéshez. Akinek ilyen területről van tudomása, az a hegybírónál tehet bejelentést, aki felszólítja a tulajdonost, hogy nyilatkozzon művelési szándékáról. Amennyiben erre hét napon belül nem reagál, vagy nem veszi azonnal művelés alá a területet, akkor a hegybíró elrendelheti a kivágást, melynek költségei a tulajdonost terhelik. Többek között erről is rendelkezik a témában megalkotott Veszélyhelyzeti kormányrendelet (296/2025. (IX.25.)) és a végrehajtás költségeinek fedezésére forrást is rendelt a kormány.

A gazdák kárát kárpótlással enyhítik

A fertőzött területek feltárása érdekében rendkívül fontos és sürgető teendő az ültetvények átjárása, amiben a rendelet által minden hegyközségben kötelezően létrehozott, szakemberekből álló szemlebizottságok, szemlecsoportok munkája nélkülözhetetlen. Ezek folyamatosan végzik az ültetvények átjárását – a legfogékonyabb fajtáknál kezdve, haladva a kevésbé fogékony fajták felé – és a betegség látható jelei alapján próbálják lokalizálni a fertőzött tőkéket. Erre kérjük a gazdákat is: járják be saját ültetvényüket, és jelöljék meg a fertőzésgyanús tőkéket! Erre addig van lehetőség, amíg le nem hullik a levél, mert az FD jelenlétének leglátványosabb jele a levél úgynevezett kanalasodása (lehajlik a fonákja felé és háromszög alakúvá válik), sárgulása, illetve vörös szőlő esetén vörösödése. Emellett a vessző nem fásodik be, zöldes, ruganyos, gumis és hajlékony lesz. Ezeket a tüneteket a laikus is észre tudja venni, amit megjelölés után jelezni kell a hegybírónak és ha szükséges, laborban ellenőrizni az eredményt.  A fitoplazmával fertőzött tőkéket ki kell vágni, gyökerestől eltávolítani és elégetni. Amennyiben a fertőzött tőkék aránya meghaladja a 30 százalékot, az egész ültetvény kivágása szükséges. A gazdák kárát a rendelet értelmében kárpótlással enyhítik.

A védekezés harmadik eleme a vegyszeres permetezés a terjesztő rovar ellen. Ez az idén már nem lehetséges, hiszen a kabóca életciklusa ősszel véget ér. Azt viszont fontos tisztán látni, hogy a fertőzöttség további terjedésének mértéke nagyban múlik a tavaszi permetezés sikerességén. Ennek kulcsa pedig – mivel a szakirodalom együtt permetezést javall – az, hogy mi, gazdák össze tudunk-e fogni.

– Milyen előkészületek, szervezési feladatok szükségesek annak érdekében, hogy minél átfogóbb és eredményesebb lehessen a tavaszi védekezés?

– A szőlőkabócáról tudni kell, hogy a petéből kikelve mászó rovarként él azon a tőkén, amire az anyarovar ősszel letette a petét, majd július közepére-végére röpképessé válik. Hatékony vegyszeres védekezésre a rovar passzív időszakában van esély, amikor még nem röpképes.  Az egyik lehetőség az úgynevezett lemosó permetezés a lerakott tojások elpusztítására, de a tapasztalat szerint ez nem túl jó hatásfokú. A kikelt lárvák csak másznak a leveleken (még nem röpképesek), ekkor a kontakt szerek jöhetnek szóba, de itt a vegyszernek el kell találni a rovart, csak így pusztul el. Ha röpképes lesz a rovar, akkor már csak szinte a hosszú hatástartalmú felszívódó szerek jöhetnek szóba, viszont ezeket az készítményeket európai unió éppen idéntől kivonta a forgalomból. Számos nyitott kérdés van tehát még, amelyekre meg kell találni a legjobb megoldást tavaszig, közöttük felmerül az a lehetőség is, hogy a kialakult helyzetre tekintettel egyedi vegyszerhasználatra kérünk engedélyt az EU-tól. Ezeknek a tisztázását célozza az általam vezetett Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottság következő ülése is, amelyen a legkiválóbb szakemberekkel közösen keressük a megoldásokat.

Tóth Tímea fotó: FB/Font Sándor