A városi sportcsarnokban zajló, több mint 100 kiállítót vonzó, szórakoztató programokkal színesített vásár ezúttal is mind az agrárszakma, mind a nagyközönség számára kihagyhatatlan programnak bizonyult. Az expón valamennyi korosztály megkóstolhatta, és ha ízlett, vásárolhatott is a kistermelők, kézművesek által előállított termékekből. Az esemény rangját mi sem bizonyítja jobban, minthogy az expót Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes nyitotta meg, és a szakma képviselőinek rövid előadást is tartott.

A miniszterhelyettes előadásának egyik legszélesebb érdeklődésre számító témája a mezőgazdasági támogatások voltak. A szakpolitikus felidézte, hogy Magyarország Kormánya nemzetstratégiai kérdésként tekint az agráriumra, az ágazat szereplőire és támogatásokkal segíti őket.

-Ha visszatekintünk az elmúlt évre, látható, hogy a vidékfejlesztési támogatások keretében csaknem 585 milliárd forint forráshoz jutottak a gazdálkodók, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok. A legnagyobb kifizetések az agrárberuházási felhívásokhoz kapcsolódtak: több mint 264 milliárd forintot fordítottunk erre a területre. A legnagyobb mértékű forráslehívások állattartó telepek megújításához és vízgazdálkodási projektekhez kapcsolódtak – mondta, hozzátéve:

A kifizetések második legnagyobb tétele fenntarthatóságot segítő mezőgazdasági programokhoz kapcsolódtak. Csak a tavalyi évben 214 milliárd forintot fordítottak az agrár-környezetgazdálkodásra és az ökológiai gazdálkodásra. A támogatások eredményeként a magyar agrárium jövedelmező, biztos megélhetést nyújtó, komoly perspektívát kínáló ágazattá fejlődött.

A folytatásban az államtitkár rámutatott: uniós összevetésben a magyar mezőgazdaság termelékenysége az össztermelékenységi mutató szerint az 5. legnagyobb növekedést érte el az elmúlt másfél évtizedben. A területi termelékenységet jelző mutató szerint pedig a 7. legnagyobb növekedést érte el.

Mint elhangzott, ígéretesen alakultak a külkereskedelmi mutatóink. Mára a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 72-re emelkedett. Ez a korábbihoz képest egészségesebb szerkezetet, magasabb hozzáadott értéket és jövedelmet jelent. Egyben jól mutatja a fejlesztés további lehetőségét, a kitörési pontokat. Fokozni kívánjuk az élelmiszeripar versenyképességét. Farkas Sándor aláhúzta, hogy a tárca kiemelt területként tekint a generációváltás ösztönzésére, a gazdatársadalom alkalmazkodó képességének növelésére és a termelői együttműködések fejlesztésére.

Márciusig 37 pályázati felhívás jelent meg

A miniszterhelyettes szerint a KAP II. pillére 2900 milliárd forintot tesz ki. Márciusig 37 pályázati felhívást, összesen 1384 milliárd forint forrással tettek közzé. A szakpolitikus néhány most futó, nemrégiben meghirdetett pályázatra is felhívta a hallgatóság figyelmét. Amint mondta: már beadhatók a pályázatok erdőtelepítésre, itt a keret 64 milliárd forint. Április 30-tól, illetve május 28-tól nyújthatók be pályázatok terménytárolók, tisztítók és vetőmagüzemek fejlesztésére. Az egyik felhívás a kisebb léptékű beruházások megvalósítását szolgálja, 15 milliárd forint keretösszeggel.

Rövid ellátási láncok

A miniszterhelyettes beszélt még az Agrár Expó szellemiségéhez leginkább kapcsolódó rövid ellátási láncok (LER) fejlesztésének, kialakításának támogatásáról, mert ezek erősítik a helyi gazdaságokat és az élelmiszer-önellátást. Segítik a helyi tudást és a hagyományok erősítését is. Farkas Sándor az ügy fontosságára azzal is felhívta a figyelmet, hogy hangsúlyozta: konzorciumi formában egyéni vállalkozók, szociális szövetkezetek, egyházi vagy önkormányzati fenntartású intézmények, non-profit szervezetek, vendéglátóipari vállalkozások, közétkeztetésben tevékenykedő vállalkozások is nyújthatnak be kérelmet.

Romló klimatikus viszonyok

A miniszterhelyettes előadása utolsó harmadában a klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásról beszélt.

„Az öntözési kapacitások fejlesztése területén évtizedes elmaradásunk volt, ezt most pótoljuk. Eddig 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület. A legújabb, kis pályázat keretében 218 kérelem futott be március 3-ig, 15,5 milliárdos forrásigénnyel. Ez azt jelenti, hogy csak egymilliárd forint maradt a kasszában a szeptemberi benyújtási szakaszra” – érzékeltette az érdeklődést Farkas Sándor, hozzátéve:

„Tudni érdemes, hogy a bő 49 milliárdos forrású, komplex öntözésfejlesztési pályázat ablaka március végéig állt nyitva, ez legközelebb októberben pályázható meg.”

Három aktuális terület

A miniszterhelyettes három aktuális területre: feldolgozó üzemek fejlesztésére, kárenyhítő juttatások kifizetésére, végül a terület- és állatalapú támogatási kérelmek kifizetésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az Államkincstár közel 160 ezer gazdálkodónak mintegy 520 milliárd forint kifizetését kezdte meg.

Kiemelten fontos a KAP és az ágazat stabil finanszírozása

A miniszterhelyettes rámutatott, hogy a magyar agrárérdekek védelme érdekében kiemelten fontos a KAP forrásainak megőrzése és az ágazat stabil finanszírozása. Ehhez az is szükséges, hogy az egész társadalom szorosabban kapcsolódjon az agráriumhoz, jobban értse, miért fontos az élelmiszertermelés biztonsága, ne kérdőjelezze meg az agrártámogatások létjogosultságát.

Farkas Sándor előadását a jelenlévő agrárszakemberek és gazdálkodók erős tapssal ismerték el és köszönték meg.

Cikk: Zsiga Ferenc