Font Sándor képviselői munkájáról, Kiskőrös jelenéről és jövőjéről tájékoztatott
A kormány 25-ről 4 százalékra csökkentette az inflációt
Font Sándor a testület előtt legutóbb 2023 második félévében tartott a jelenlegihez hasonló beszámolót, így az értékelt időszak döntően innen datálódott. Elöljáróban felidézte a 2023-as év elejét, amikor a kormánynak az orosz-ukrán háború és egyéb hatások miatt a rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb, 25 százalékos inflációjával szemben kellett felvennie a küzdelmet. A képviselő a pénzromlás okát abban látta, hogy az Európai Unió téves választ adott az orosz-ukrán háborúra. Kirekesztő kereskedelmi és szankciós politikájának máig ható következménye, hogy az EU az USA és Kína gazdaságával szemben súlyosan lemaradt, holott a kontinens korábban a világ műszaki és technológiai megújításának a vezető ereje volt. Mindezt szerinte Kiskőrösön is nyomon követhették, hiszen a városban a 90-es évek elejétől olyan fémipari bázis alakult ki, amelyre a kiskőrösiek méltán lehetnek büszkék. Ezeknek az üzemeknek a felvevő piaca nagyobb részt Németország. Beszállítóként most azért vannak nehéz helyzetben, mert a német gazdaság éppen a mondott okok miatt gyengélkedik. A képviselő a folytatásban levezette az infláció letörésére hozott kormányzati intézkedéseket, melyek eredményeként leginkább a lakosságot sújtó infláció jelenleg 4-4,2 százalék közötti sávban van.
Marad a 65 éves nyugdíjkorhatár és a nők 40 program!
A képviselő leszögezte: mindeközben a keresetek és a nyugdíjak reálértékben nagyobb ütemben emelkedtek, mint az infláció. Font Sándor felidézte, hogy a 13. havi nyugdíjat 2022 óta folyósítják, ráadásul a kormány 2023-ban az infláció miatti legnagyobb, 25 százalékos nyugdíjemelést hajtott végre. Így sikerült a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizni. Kijelentette, nem lesz változás a nyugdíjrendszerben, a 65. életéves korhatár és a nők 40 program megmarad! Ez a családpolitika része is, hogy a korábban nyugdíjba vonuló nagyszülők segíteni tudják a gyermekeket vállaló fiatalokat.
Cél a teljes foglalkoztatás
A képviselő a kormány munkaerő - mobilitás érdekében hozott intézkedéseinek bemutatása után kifejtette: jelenleg csak azok nem dolgoznak, akik betegségük, nagyon alacsony iskolai végzettségük, esetleg súlyos szociális elesettségük miatt nem keresnek munkát. Mivel „hadra fogható” munkaerőt nehéz találni, „rejtett tartalékként” nők esetében szóba jön a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a roma lakosság egy részének a munka világa felé terelése. Ez utóbbinál „konok elszántság” van a kormányban, a gyermek és családi kedvezmények folyósítása érdekében a gyerekeket iskolába kell járatni, a szülőknek pedig munkát kell vállalni. Ezeknek az intézkedéseknek és a képzéseknek köszönhető, hogy közmunka programból nagyon sokan a versenyszférába tudtak, tudnak belépni.
Nem várt események – „új politikai termék”
A képviselő nem várt eseménynek nevezte Varga Judit igazságügyi miniszternek és Novák Katalin köztársasági elnöknek a közismert okok miatti lemondását, a két posztra új jelöltek kinevezését. Font Sándor erre az eseménysorra fűzte fel, hogy egy új politikai termék, a Magyar Péter-jelenség tűnt fel, melynek hátterében szerinte szervezeti egysége nincs. Igazi pártról sem lehet beszélni, mert ahhoz az abban lévőknek olyan ideológiai közösséget kellene felvállalni, ami a Tisza párt esetében nem látszik. Szerinte olyat sem látott még Magyarország és a nagyvilág, hogy hirdetés útján keresnek országgyűlési képviselő-jelölteket. Font Sándor a politikai „sláger termékről” szólva azt mondta: meglátjuk, 2026-ban a választáson egy értékeket is felmutatni képes formáció, vagy csak egy jelenség az, amellyel korábban Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában is lehetett találkozni, de mára már ott nincsenek.
2025. évi költségvetés
A képviselő szavaiból kiderült, hogy korábban a magyar gazdaság teljesítménye annyira stabil és kiszámítható volt, hogy a központi költségvetésről szóló törvény már júliusra összeállt és el lehetett fogadni. Miután a képviselői beszámoló napján már tudhatóan a hazánkkal és a miniszterelnökkel szimpatizáló Donald Trump lett az USA 43. elnöke, Magyarország egy „béke költségvetésre” készülhet, az erőforrások nagyobb részét remélhetően a magyar és az európai gazdaság fejlesztésére lehet fordítani.
Gazdaságátadás, teljes digitalizáció
A folytatásban a képviselő, úgyis, mint az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, az egyes agrár törvények változásáról, köztük az ifjú gazda programról és a gazdaságátadásról beszélt. Két éve megnyílt a lehetőség, hogy az idősebb gazdálkodók a fiatalabb családtagoknak ingyenesen vagy ellenszolgáltatásért adják át a gazdaságukat. Mint elhangzott, az e területen jelentkező anomáliák feloldása érdekében hamarosan a jogszabályok finomítását, életszerűbbé tételét viszik a parlament elé. Jogszabályt alkotnak annak érdekében is, hogy a nagy áruházláncok a magas minőségű borokat előállító cégeket ne tudják belekényszeríteni egy olyan helyzetbe, hogy ezeket a borokat saját néven, saját termékként értékesítik. A képviselő a mezőgazdaság és a kapcsolódó ágazatok mellett az élet szinte minden területén teljes körűen bevezetendő elektromos nyilvántartásról, a QR- kódos személyazonosító rendszerről beszélt.
Nagy beruházások előtt áll Kiskőrös
A globális és hazai kitekintés után Font Sándor áttért a Kiskőrös előtt álló újabb, a korábbiakhoz hasonlóan termékeny és sikeres, kimagasló célokat megvalósító időszakra. Mint elhangzott, ennek keretében, milliárdos nagyságrendben megvalósul a Petőfi tér teljes körű újjáépítése, az új művelődési ház megépítése. - Fontos, de ezek mellett szinte eltörpül az Evangélikus templom és a művelődési ház közötti terület most elnyert 300 millió forintból megvalósuló fejlesztése, holott ez más önkormányzatoknál már önmagában is egy jelentős léptékű beruházás lenne – mondta Font Sándor, leszögezve, hogy pénzszűke világ van, de Kiskőrös tudatos, előre látó fejlesztési céljaira még mindig megtalálták a forrásokat.
Versenyképes járások
-Lesz egy új, egyetlen korábbihoz nem hasonlítható fejlesztési forma - tért át mondanivalója utolsó részére a képviselő, aki a folytatásban arról beszélt, hogy a jövőben egy adott járáson belül az összes olyan önkormányzatnak, amelynek az éves iparűzési adója mértéke az előző évihez képest növekedést mutat, a növekményt, de csak a növekményt, be kell fizetnie egy központi alapba. Ezeket a befizetéseket osztják vissza a járás polgármesterei alkotta versenyképes járások tanácsához. Amennyiben a visszaosztott növekmények teljes összege nem éri el a 250 millió Forintot, akkor azt a központi költségvetésből kiegészítik. A képviselő szerint 2024-ben a növekmények összege sem a kiskőrösi, sem a kalocsai járásban nem éri el a 250 milliós küszöböt. Font Sándor hangsúlyozta: a jogszabálytervezet szerint mindig csak az adott évi növekmény kerül felosztásra, a következő évben már a növekménnyel növelt iparűzési adóbevételről indul az újabb növekmény számítása, már ha egyáltalán lesz ilyen. Ennek tükrében valamennyi település egy évvel később kapja meg az előző évi teljes iparűzési adót, és csak az újabb, aktuális évi növekmény kerül be a fejlesztési alapba - legalábbis a jelenlegi elképzelések szerint. Az is elhangzott: a polgármesterek tanácsa kétharmados többséggel dönt majd arról, hogy milyen fejlesztési elképzeléseket szeretnének megvalósítani. Az együttműködő önkormányzatok közös céljai prioritást élveznek. Ilyen lehet például egy közös buszjárat indítása. A bírálatot azonban nem a járási fejlesztési tanács, hanem a területfejlesztési minisztérium végzi. A minisztérium a beérkező javaslatot vagy jóváhagyja, vagy ha az nincs összhangban egyéb, a járásra, a térségre vonatkozó előírásokkal vagy kormányzati elképzelésekkel, azt elutasítja. Ilyenkor újabb javaslatot kell benyújtani a minisztériumnak. Font Sándor szerint az új fejlesztési rendszer legkorábban jövő év elején indulhat. Miután a minisztérium gyors elbírálást ígér, a területfejlesztés kiegyenlítését szolgáló források legkorábban augusztusban érkezhetnek meg az egyes önkormányzatokhoz.
Miután Font Sándor a tájékoztatóját befejezte, a továbbiakban Szedmák Tamás képviselőnek, Domonyi László polgármesternek és Filus Tibor képviselőnek egyebek mellett a főutak, a belterületi utak fejlesztési lehetőségeivel, a gazdaságátadással és a Budapest-Belgrád vasút menetrendjével kapcsolatban feltett kérdéseire válaszolt.
Kövessen minket a Facebookon is!
