A kormányrendelet szerint a beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a beruházás megvalósításához, használatbavételéhez, illetve üzembe helyezéséhez szükségesek, ide tartoznak a beruházást közvetlenül érintő útépítések, közműcsatlakozások és -fejlesztések, tehát ezekre is vonatkozik a most született jogszabály.
A vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó szerződés 2019 tavaszán született meg a magyar–kínai CRE konzorciummal.
A szerbiai szakaszon hamarabb kezdődött a munka, ezzel várhatóan 2022 végére végeznek.
A beruházás a 2019 júniusi bejelentés szerint összesen 2,078 milliárd dollárba, azaz csaknem 590 milliárd forintba kerül. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly áprilisban írta alá a kínai Eximbankkal a projekt finanszírozásáról szóló megállapodást. Eszerint a magyar állam a költségek 85 százalékát hitelből, a többi részét saját forrásból teremti elő. A hitel fix kamatozású lesz, a szerződés pedig lehetővé teszi az előtörlesztést. Varga Mihály akkor még a projekt 2023-as, tervezett zárásáról beszélt, de júliusban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter már 2025-ös várható dátumot említett.
A parlament tavaly májusban fogadta el a Budapest–Belgrád vasútvonal-fejlesztést elősegítő törvényt, amelynek végrehajtása a 2020-as költségvetésben 85 milliárd forintos kiadást jelent. Decemberi hír szerint a V-Híd Zrt. újíthatja fel a Szeged–Szabadka vasútvonal magyarországi szakaszát, mintegy 44 milliárd forintból. Ez a beruházás azért fontos, mert a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása idején ez a – 150-es számú – vonal lesz Szerbia felé az egyetlen csatlakozás.
A korszerűsítés révén nyolcról három és fél óra alá csökkenthető a Budapest és Belgrád közötti menetidő, jelentősen gyorsul a Balkánra tartó, illetve onnan érkező forgalom. A meglévő és a teljesen új második vágányt 160 kilométer per órás engedélyezési sebességre és emelt tengelyterhelésre építik ki, a felsővezeték-hálózatot és a vasúti műtárgyakat, a vonal környezetének infrastruktúráját pedig megújítják. Magyarország kínálhatja majd az áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők és Nyugat-Európa között. A két főváros közötti személyforgalomban a menetidő a jelenlegi 8 óráról kevesebb mint a felére csökken.