Online is kitölthető a nemzeti konzultáció
A konzultációs ív segítségével bárki elmondhatja véleményét. A tizennégy kérdésre adott választ augusztus 25-éig lehet beküldeni, és ily módon akár befolyásolni a kormánynak a minimálbér szintjéről, a családtámogatásokról, a migrációról, a hitelmoratóriumról és az adókról szóló terveit, döntéseit. Font Sándor országgyűlési képviselő szerint rendkívül fontos, hogy akinek határozott véleménye van ezekben a kérdésekben, az ily módon tegye lehetővé, hogy figyelembe vegyék azt a döntések meghozatalakor.
– Nem mindennapos gyakorlat nemzetközi viszonylatban sem az a fajta kormányzati megközelítés, amit a nemzeti konzultáció képvisel. Ön szerint mi a gyakorlati jelentősége ennek a véleménynyilvánítási formának?
– Gyakran elhangzik – különösen az ellenzék részéről –, hogy a kormány feleslegesen pénzt dob ki ilyenkor. Így volt ez most is, a jelenlegi nemzeti konzultáció meghirdetésekor. Hozzáteszem, járatlan ez az út, hiszen Magyarországon kívül egyetlen aktív kormányzat sem gyakorolja a kormányzási időszak alatt. Pedig – véleményem szerint – a választókkal való kapcsolatot nemcsak négyévente, a választáskor kell kiépíteni, hanem menetközben is élni kell ezzel a páratlan lehetőséggel. Ily módon ugyanis közvetlen információt kaphat az adott kormány arról, hogy egy-egy kardinális, az ország sorsát és jövőjét érintő kérdésben mi a többségi vélemény. Ezzel az az elsődleges célja, hogy a konzultáció során kapott válaszokat beépítse a munkájába.
– Milyen konkrét példákat tud említeni, amikor ez megtörtént?
– Hadd térjek vissza két korábbi konzultációra! 2015-2016 környékén a kormány rendkívül kíváncsi volt arra, hogy mi a véleménye az embereknek a hirtelenül ránk tört migránsáradatra reagáló kormányzati magatartásról és a képviselni kívánt szándékról. Akkor érkezett a legnagyobb számban válasz a kérdőívre, ami egyértelműen rámutatott, hogy egyrészt nagyon foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, másrészt határozott véleményük van róla. Az ott adott válaszok alapján hozta meg a kormány az intézkedéseket, aminek most már az eredményét is látjuk. Sok európai állampolgár tekint ránk irigykedve, és számos világsztár is elragadtatva beszél a hazai viszonyokról, amikor Magyarországon jár, és azt tapasztalja, hogy van még olyan ország, ahol éjfél után is teljes nyugalommal lehet sétálgatni és szórakozni. Vagy említhetem a Covid-járvány idején meghirdetett nemzeti konzultációt példaként, amikor többek között arról érdeklődött a kormány, hogy kaphatnak-e külön jogosítványokat az oltási igazolvánnyal rendelkezők azokkal szemben, akik nem olttatták be magukat. A válaszadók kétharmada voksolt amellett, hogy aki a társadalmi felelősségvállalásból ily módon kiveszi a részét és beoltatja magát, annak megengedhető, hogy plusz jogosultságokat élvezzen. Nem volt véletlen ezek után, hogy 2021 tavaszán, amikor a harmadik hullám ezt indokolttá tette, ez meg is történt.
– Ezúttal a vírushelyzetet követő állapotokra fókuszál a nemzeti konzultációs kérdőív. Kérem, emeljen ki néhány témát azok közül, amelyeket kiemelten fontosnak tart!
– Most is igen izgalmas kérdések vannak. Így például a minimálbér összegének 200 ezer forintra emelésével kapcsolatban lehet véleményt mondani, ami – a kormány nézőpontja szerint – azt biztosítaná, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Egy másik kérdés arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a véleménye az embereknek arról, ha alkotmányos, azaz kétharmados védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Egy kérdés kitér arra is, hogy amennyiben sikerül a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor kapna-e széleskörű társadalmi támogatást a gyermeket nevelő szülők 2021. évben befizetett adójának az átlagbér adószintjéig történő visszatérítése. Kormányzati megközelítésben ez annak a szolidaritásnak a megnyilvánulása lehetne, hogy a járványok alatt a legnagyobb terheket viselők valamilyen kompenzációban részesüljenek. Nagyon jelentős, 500-600 milliárd forintos tételről van szó, az érintettek száma pedig százezres nagyságrendű. Ezeket a kérdéseket mind érdemes megvitatni. Ez az egyetlen módja annak, hogy hitelesen lássa a kormány a közakaratot, és azt szem előtt tarthassa, amikor állást foglal. Itt van például a környezetszennyezéssel és klímaváltozással összefüggő költségek problémaköre, vagyis, hogy hagyjuk-e, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családok fizessék meg? A brüsszeli álláspont ugyanis az, hogy az eddig okozott környezeti károk miatt szükséges intézkedéseket az EU tagországai lakosságszám arányosan, közösen fizessék meg. A magyar kormány ezzel szemben azon az állásponton van, hogy fizesse meg az, aki a legnagyobb környezetszennyezést okozta: a jelentős gazdasági erővel és környezetszennyező gyártó bázissal rendelkező multinacionális cégek, amelyek az idáig vezető úton multimilliárdosok lettek. Ezt a vitát egyelőre még nem érzékelik saját bőrükön a lakosok, de nagy a tét. A társadalmi politikai kérdések másik nagy köre az illegális migráció és a járványügyi szabályozás összefüggése. Például a bevándorlók behozatalának felgyorsítására és a tengeri úton érkező migránsoknak az európai országok közötti kötelező szétosztására irányuló szándékkal kapcsolatban Magyarország határozott álláspontot képvisel: nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között. Mások szerint szükséges és indokolt volna egy úgynevezett járványügyi migránsSTOP, azaz a határok teljes lezárása a migránsok előtt még mielőtt újabb vírusmutációk jelennek meg Magyarországon. Mindezekkel kapcsolatban a kormány tudni szeretné, hogy milyen álláspontot képvisel a hazai közvélemény.
Végezetül beszéljük meg azt is, hogy vajon szeretné-e a lakosság többsége a magyar vakcinagyártás felélesztését? E kérdés mögött az a nagyon friss tapasztalat áll, hogy egy ország szuverenitása erősödik meg azzal, ha tud vakcinát gyártani. A kormány szerint jó lenne, ha hazánkban ez a tevékenység visszahódítaná a rendszerváltás előtti rangját. Mindezekkel kapcsolatban várjuk a lakosság javaslatait és válaszát azzal a szándékkal, hogy a vélemények érvényesülni fognak a leendő kormányprogramban is. Ezért arra buzdítok mindenkit, hogy olvassa el a nemzeti konzultációs kérdőívet, és ha van határozott véleménye, adjon választ a feltett kérdésekre augusztus 25-éig! Aki nyomtatott formában, postán kézhez kapta a konzultációs ívet, az ugyanilyen módon vissza is küldheti. Mindenki más a https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/ online felületen teheti meg ugyanezt.
Tóth Tímea
