• Július 7. csütörtök, Appolónia | EUR: 412; USD: 404; CHF: 416
Közélet 2021. december 8. 13:30

Küszöbön az állatvédelmi törvény szigorítása

Küszöbön az állatvédelmi törvény szigorítása
Több, a mezőgazdaságot és az ágazatban tevékenykedőket érintő törvény került a parlament elé az elmúlt hetekben. Ezek közül kettőről beszélgettünk Font Sándor országgyűlési képviselővel. – Napirendre került az állatok védelme érdekében kezdeményezett büntetőjogi tárgyú indítvány. A javaslat elfogadása esetén jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete. A hazai állatvédelemben mérföldkőként tekintenek a jelenlegi szándékra és azt tartják, hogy Európa egyik legerősebb állatvédelmi törvénye készült el Magyarországon.

Hirdetés

Mi adta a téma aktualitását éppen most?

– Mint az számos kérdésben nyilvánvaló volt eddig is, a kormány igyekszik megismerni az emberek véleményét a fontos kérdésekben a döntések meghozatala előtt. A téma súlyát mutatja, hogy Magyarországon rendkívül magas a hobbiként tartott állatok száma. Kutyából mintegy kétmilliót, macskából két és fél millió tart a lakosság, és akkor még nem esett szó az egyéb állatokról a papagájtól a tengerimalacon át az egzotikus élőlényekig. A felelős állattartással és állatvédelemmel kapcsolatban – az e területen végzett társadalmi konzultáció során – mintegy 263 ezren mondák el véleményüket. Ez alapján egyértelművé vált az igény többek között az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására, a felelős állattarásra való nevelés iskolai keretek közé való beépítésére, valamint a hatóságok szigorúbb fellépésére. A megoldásra váró jelenségekkel gyakorlati szinten foglalkozó civil szervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy az ivartalanítás terén eredményesen előrelépni csak országos programmal lehetséges. Mindemellett a növekvő civil aktivitásnak köszönhetően egyre több nemkívánatos jelenség kapott széleskörű nyilvánosságot az utóbbi időben, aminek a visszaszorítása érdekében törvényi szinten is tennünk kell. Ilyenek például az állatkínzás legkülönbözőbb formái, egészen a nagy nyilvánosság előtt, akár online közvetítés mellett megrendezett állatviadalok, a – többek között ragadozómadarak ellen elkövetett – mérgezések, vagy az üzemszerű szaporítás, amikor méltatlan körülmények között tartva az állatokat, az üzleti hasznot az életük fölé rendelik.  Ezeket a szélsőségesen kegyetlen cselekedeteket nem kezelte elég jól az eddigi jogszabályi rendszerünk. Olyan állatvédelmi törvényt szeretnénk megalkotni, aminek tényleges visszatartó ereje van.

A törvényalkotás szándékát tehát társadalmi igény erősítette meg. Kik voltak azok, akik segítettek tartalommal megtölteni?

– A munkát a szakma, és a mintegy száz civil szervezet segítette, amelyeknek a működését a kormány támogatja. Az ő javaslataik szerepelnek ebben a törvénytervezetben. A Nemzeti Állatvédelmi Program megújítását és végrehajtását miniszteri biztos felügyeli, Ovádi Péter személyében.

Milyen konkrét szigorítások szerepelnek a törvényjavaslatban?

– A büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest a törvényjavaslat bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni. A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, és az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést. Nagyon fontos az a változás is, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezőit, hanem a résztvevőit is szabadságvesztéssel büntethetnék, ahogy például a szaporítókat is. Ők egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lennének sújthatók.

Egyszerűsítik az agrárgazdaságok generációváltását

A másik, széles körben közérdeklődésre számot tartó jogszabály az agrárgazdaságok átadásának adminisztratív terheit csökkentené. Milyen szándék áll ennek a kezdeményezésnek a hátterében?

– A gazdatársadalom öregedése és az utánpótlás, a fiatal gazdák hiánya Európa-szerte komoly probléma. Nincs ez másként Magyarországon sem: a gazdák mintegy 60 százaléka 55 év feletti. Most arra teszünk javaslatot, egy új jogintézmény, nevezetesen a gazdaságátadási szerződés keretében egy mezőgazdasági vállalkozás összes elemét, azaz a termőföldet, valamint az összes ingó és ingatlan vagyont egyben, egyetlen megállapodással átruházhassák a gazdák utódaikra. Eddig ugyanis egy ilyen gazdasági egység átadásakor önálló elem volt a földtulajdon jog átruházása, ami szigorú kifüggesztéses eljárás keretében történik. Vagyis ha a leendő vevőnél előnyösebb elővásárlási pozícióban lévő másik gazda az adott településen úgy kívánja, élhet az elővásárlási jogával. De ha ez nem is történik meg, az adásvételi folyamat 8-10 hónapot igénybe vesz. Külön megállapodásban kell rendelkezni a hatósági engedélyekről – mint például a szennyvíziszap kihelyezésére vonatkozó engedély – aminek az átadását a föld eladása esetén egy bonyolult eljárásban kell kérni az engedélyező hatóságtól. Hasonló a helyzet a különböző szerződések – mint például felvásárlási szerződés – esetében: minden egyes partnerrel újra, egyenként szerződést kell kötnie az utódnak, nem beszélve a pályázatokról. Ez a rendkívül összetett adminisztrációs teher nem kedvez a gazdálkodói egységek átadásának. Ezért lesz nagy jelentőségű a gazdaságátadási szerződés, ami egyablakos rendszerben, vagyis egy szerződésben lehetővé teszi a gazdaság összes elemének átadását az új tulajdonosnak. A területet sem kell kifüggeszteni, így lényegesen lerövidül az átadás folyamata is.

Milyen feltételek mellett élhetnének ezzel a kedvező lehetőséggel az érintettek?

– Ilyen egyszerűsített gazdaságátadási szerződést a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó köthet. Gazdaságátadó lehet az öregséginyugdíj-korhatárt már elérő, vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb öt éven belül elérő mezőgazdasági termelő, aki legalább tíz éve folytatja a tevékenységét. Átvevő lehet az eredeti tulajdonos 60 évnél fiatalabb hozzátartozója, illetve legalább hét éve foglalkoztatottja, aki megfelel a gazdaság működtetésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

A gazdaságot adásvételi vagy ajándékozási, de akár tartási vagy életjáradéki szerződéssel is átruházhatja a tulajdonos a fiatalabb gazdára. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a gazdaságátadó megtartja földek vagy azok egy részének tulajdonjogát, és csak azok használatát engedi át. Azonban a gazdálkodási egységet átadó, még nyugdíj előtt álló személynek az átadással azt is vállalnia kell, hogy nem foglalkozik többé mezőgazdasággal.

A tervek szerint mikor lép életbe a változás?

– 2023. január 1-jén. Hogy miért nem korábban, annak több oka is van. Egyrészt mivel ilyen jogszabály eddig nem volt, be kell járatni az új formát. Másrészt pedig ugyanebben az időpontban lép életbe az uniós agrártámogatási rendszer az új feltételekkel, és ebben nagyon számítunk két pályázatra. Az egyik a fiatal gazdákat támogatja, a másik pedig a gazdaság átadását. Ezért a jó időzítéssel még pályázati forrásokhoz is hozzájuthatnak az érintettek a gazdálkodás beindításához. Tajola-Tóth Tímea

Kövessen minket a Facebookon is!