• November 30. szerda, Andor, András
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Közélet
  • Ez a kormány a családok, a nyugdíjasok és a gazdasági szereplők kormánya. Évindító beszélgetés Font Sándorral
Közélet 2022. január 26. 19:31

Ez a kormány a családok, a nyugdíjasok és a gazdasági szereplők kormánya. Évindító beszélgetés Font Sándorral

Ez a kormány a családok, a nyugdíjasok és a gazdasági szereplők kormánya. Évindító beszélgetés Font Sándorral
Font Sándor országgyűlési képviselő szerint a 2022-es esztendő kezdete a családok, a nyugdíjasok és a gazdasági szereplők számára is meghatározó változást hozott. Évindító interjúnkban erről is beszélgettünk.

Hirdetés

Változásokban igen gazdag időszakot élünk. Talán érdemes volna csokorba szedni a legszélesebb rétegeket érintő döntéseket!

– A helyes válságkezelésnek és a hatékony vírusellenes küzdelemnek köszönhetően 2021-ben tényleges gazdasági növekedést ért el Magyarország. Ennek az eredményeit immár nem csak makrogazdasági szinten – GDP-növekedésben, a közember számára sokszor nehezen értelmezhető mutatókban – lehet érzékelni, hanem az egyének közvetlenül, a saját életükben is tapasztalhatják, élvezhetik. A széles rétegeket érintő, legnagyobb gazdasági horderejű intézkedések közül is kiemelt jelentőségű az idén januártól érvényes 200 ezer forintos minimálbér és 260 ezer forintban megállapított szakmunkás minimálbér. Ez számottevő bérnövekedést jelent nem csak a többszázezres minimálbérből élő rétegnek. Mintegy 10 százalékos az átlagos bérnövekedés a versenyszférát is beleértve. Ebben a minimálbér változása mellett azoknak az ágazati bérnövekedéseknek a hatása is benne van, ami például az ápolókat, orvosokat, tanárokat, bölcsődei, szociális és kulturális szférában dolgozókat, vagy éppen a rendvédelmi alkalmazottakat érinti.

Hogyan fogadták a foglalkoztatók a változást?

– Természetesen kevésbé örülnek, hiszen a versenyképességüket a technológiai tudás mellett egy relatíve alacsony munkabérrel tudják fenntartani. Őket úgy igyekeztünk kompenzálni, hogy a munkabérek közterheit 17-ről 13 százalékra csökkentettük. A kisvállalkozói kör pedig olyan kedvezményes adózási formákkal élhet, mint az EKHO és a kisvállalkozói adó, ahol ugyancsak megjelent az adócsökkentés. Mindemellett – idén utoljára – az iparűzési adó 1 százalékban való maximálása is segíti a vállalkozói kör gazdasági élénkülését. A kormány itt sem feledkezett meg a másik fél, az önkormányzatok kompenzálásáról, ahol ez az intézkedés értelemszerűen bevételkiesésként jelenik meg: a 30 ezernél kisebb településeknek automatikusan kifizeti ezt a tételt, míg a nagyobb városokat az adóképességük függvényében kapnak ellentételezést.

Megbecsülés a családoknak és a nyugdíjasoknak

– A nyugdíjasok és a fiatal családosok egy másik, igen szerteágazó intézkedéscsomag kedvezményezettjei. Ez a két társadalmi csoport folyamatosan élvezi a kiemelt figyelmet.

– Valóban, egyre bővülő formában, több ezer milliárd forint támogatásban részesülnek Magyarországon a gyermekeket vállaló családok. A társadalmi megbecsülést a nyugdíjasok számára is minden elérhető eszközzel kézzelfoghatóvá tesszük. A gazdaság szép eredménye tette lehetővé a nyugdíjprémium tavalyi elindítását, az öt százalékos nyugdíjemelés pedig az infláció hatásait hivatott enyhíteni. A januári nyugdíjaknál ezt az emelést már meg is kapják az érintettek, februárban pedig megérkezik a teljes összegű 13-dik havi nyugdíj is. Mindez 2,5 millió embert érint. A fiatalokra vonatkozó kedvezmények közül ki kell emelni a 25 év alatti munkavállalók teljes adómentességét. Ez az idén bevezetett intézkedés jelentős inspirációt adhat akár a felsőoktatási intézményben tanulók számára is, hogy korábban jelenjenek meg a munkaerőpiacon, mivel olyan jövedelemhez juthatnak, amiért érdemes ezt a plusz terhet vállalni. Ez pedig jótékony hatással lehet a számos területen jelentkező munkaerőhiányra. A családi támogatások – a cizellált és kiterjedt otthonhoz jutási kedvezmények mellett – tovább bővültek. Kiemelt jelentőségű a járványügyi válság miatt veszteséget szenvedő, gyermekeket nevelő családokat érintő, a magyar bruttó átlagkereset szintig történő teljes személyi jövedelemadó visszatérítés, amit mindkét szülő igénybe vehet. Ez 600 milliárd forintos nagyságrendű tétel.

Milyen eredmények és kilátások teszik megalapozottá ezeket a döntéseket?

– Az intézkedések alapját az adja, hogy a járványhelyzetet kordában tudjuk tartani, ennek következtében a magyar gazdaság kiszámítható növekedési pályán marad.

Meglepő kommentek baloldalról

Ahogy közeledik az országgyűlési képviselő-választás időpontja, úgy éleződnek az álláspontok a különböző stratégiai kérdésekben. Ilyen például az árak befagyasztásának létjogosultsága. Hogyan vélekedik erről a kérdésről?

– A 2014-ben elindított rezsi stop az elmúlt időszakban újabb elemekkel bővült. A rezsidíjak befagyasztásához már hozzászoktunk, ezért talán fel sem fogjuk, hogy a szabadpiacon azóta két-háromszoros lett a villany és a gáz ára. Az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének hatásaitól tavaly a benzin árának 480 forintos maximálásával próbáltuk megvédeni a családokat, nemrégiben pedig az alapvető élelmiszerek árát rögzítette a kormány. A családokat védő programok közül itt említem meg a hitelkamatok maximalizálását is. Persze tudjuk, hogy ezek a döntések a multinacionális áruházláncoknak és a bankoknak kevésbé nyeri el a tetszését, de – ahogy azt a kormánytól megszokhatták már – ezekben a vitákban mindig a családok mellé áll. Még akkor is, ha ezt az ellenzék Márki-Zay Péter vezetésével elég meglepő módon kommentálja. Amikor például olyan furcsa kijelentések hagyták el az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének száját, mint például, hogy a rezsi kiadások csökkentése érdekében a lakosságnak kevesebb vizet, áramot kellene használnia, a nagyobb autókat kisebbre cserélni… Szerinte a minimálbéremelés sem jó ötlet, sőt, igazi szabadpiaci körülmények között nincs is értelme a minimálbérnek, ahogy az üzemanyag árát sem szerencsés maximálni. A 13-dik havi nyugdíj kifizetését pedig felelőtlen ötletnek minősítette, ami nem járul hozzá az ország gazdasági növekedéséhez. Remélem, hogy ezek alapján mindenki különbséget tud tenni a kormányzati lépések és a baloldali koalíció hatalomra kerülése esetén bekövetkező álláspont között…

Rögzített árakkal segítjük a lakosságot

Az infláció hatásainak kivédésére is meglehetősen eltérő megoldási javaslatok feszülnek egymásnak.

– Kétségtelen, hogy rég nem látott inflációs hatásokkal kell szembenéznie Európának, így Magyarországnak is. Az 1950-es, 60-as évek óta nem voltak olyan durva áremelések, mint tavaly ősztől, és ennek hatásaival mindenkinek számolnia kell. Németország például 1954 óta történelme legnagyobb, 3,4 százalékos inflációját élte meg 2021-ben. Ebből is látszik, hogy itt nem egyes országok elszigetelt, a hozzáértés hiánya miatt adódó problémájáról van szó, hanem tőlünk kívülálló eseménysorozatok következményéről. Az energia és a bányászati alapanyagok tekintetében olyan monopolisztikus helyzet alakult ki, ami brutális áremelkedéshez vezetett e termékek körében. A magyar kormány álláspontja az infláció kezelését illetően egyértelmű: a külső nyomással nem tudjuk felvenni a versenyt, de a kedvezőtlen hatásokat rögzített árak fenntartásával (mint a rezsi, a benzin ára, a jelzálog kamatok, az alapélelmiszerek vonatkozásában) és a lakosságnak adott több pénzzel (bér- és nyugdíjnövekedés) ellensúlyozhatjuk. Nem véletlenül lett öt százalék a nyugdíjemelés is. Az ellenzék véleménye ezzel szemben az, hogy az áfát kellene 27-ről 5 százalékra csökkenteni. Mivel ebben a témában – az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökeként is – otthonosan mozgok, hadd térjek ki kicsit részletesebben erre! 2014-ben indítottuk el az áfa 27-ről 5 százalékra csökkentését az élő és hasított félsertéssel, amit a következő években az élő és vágott szarvasmarha, a juh-, kecske-, majd sertéshús követett, majd következett a frissen fejt ömlesztett tej, a baromfihús, a tojás, és később az étkezési hal, továbbá a csomagolt tejek. És e hosszú folyamat során ezek egyikét sem szavazta meg az ellenzék, miközben most áfacsökkentést javasolnak. Ezt finoman szólva is ellentmondásosnak gondolom. Hozzáteszem, az előbb részletezett folyamat eredményeként fél évig volt kimutatható az árak csökkenése a fogyasztói oldalon, ezt követően a kereskedelem és a feldolgozóipar felszippantotta az árkülönbözetet. Az intézkedés tényleges, hosszútávú hatása nem itt, hanem az ágazat kitisztulásában, a termelő és feldolgozó szektor kifehérítésében mutatkozott meg.  T.T.

Kövessen minket a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés