A gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülő hatásköre

Font Sándor országgyűlési képviselővel ezúttal a kormány által kezdeményezett népszavazásról beszélgettünk: az idáig vezető útról, a kérdések mögött feszülő társadalmi jelenségről és a lehetséges következményekről.

– Mindenekelőtt talán érdemes volna tisztázni a népszavazás fogalmát és szerepét. Megtenné?

– A népszavazás, vagy más néven referendum a közvetlen demokrácia gyakorlásának egyik eszköze. Arra ad lehetőséget, hogy a választópolgárok a választások között is kifejezhessék akaratukat, illetve véleményt nyilváníthassanak bizonyos kérdésekben. 2016-ban volt utoljára népszavazás a társadalmat nagyon érintő és feszítő ügyben, az európai migrációs válság kapcsán. Akkor a szavazójogosult magyar állampolgárok arról nyilváníthattak véleményt, hogy az Európai Unió előírhassa-e nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. A népszavazás jogilag ugyan érvénytelen lett – mivel a szavazásra jogosultak kevesebb, mint a fele adott le érvényes szavazatot –, azonban az a tény, hogy az érvényesen szavazók több mint 98 százaléka elutasította a kötelező kvótákat, mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy az unió máig nem tudta érvényesíteni ezt a szándékát, a menekültek kötelező szétosztását tartalmazó kvótarendszer kikerült az EU migrációs csomagjából.

– Mi indokolja most, hogy a gyermekvédelmi törvényről népszavazás keretében kérje a kormány a választók véleményét?

– Tavaly, a nemzeti konzultáció keretében már feltettük ezt a kérdést egy egyszerűbb formában. Akkor azt tapasztaltuk, hogy mindenképpen van létjogosultsága tovább vizsgálni a kérdést, hogy hogyan gondolkodik a magyar társadalom a kiskorú, 18 év alatti gyermekek szexuális neveléséről. Leginkább arról, hogy kinek engedünk teret gyermekeink nevelésében e témában a nagykorúság előtt. A nemzeti konzultáció tapasztalatai szerint a nyilatkozók 97 százaléka a szülőket, családokat nevesítette e kérdésben, ami véleményünk szerint nagyjából tükrözi a magyar társadalom nézetét is. Ennek jegyében hoztunk egy gyermekvédelmi törvényt, amelyről a magyarországi baloldali ellenzék és az európai liberális fősodor teljesen mást gondol, mint mi. Ebben ugyanis – a konzultáció eredményével megegyezően – egyértelművé tettük, hogy a 18 év alatti gyermekeknél a szexuális nevelés kérdése kizárólag szülői hatáskör. Azaz akkor is, ha oktatási, vagy egyéb intézményben van a gyermek, ilyen kérdésről csak szülői hozzájárulás mellett eshet szó! A gyermekvédelmi törvény egyértelműen kiáll amellett, hogy a gyermek szexuális nevelése kizárólag a szülő joga és dolga, és mindenféle propagandától meg kell védeni a kiskorút. Később, a nagykorúság

pillanatától természetesen – ahogy most is – mindenki szabadon hoz döntést e kérdésben is.

– Ezeknek az elveknek nem csak támogatói vannak…

– Amikor a gyermekvédelmi törvény megjelent, a baloldali ellenzék nem értett egyet vele, Márki-Zay Péter pedig egyenesen kijelentette a BBC-nek, hogy ha kormányra kerülnek, azonnal eltörlik azt. Az Európai Unió még messzebb ment, és a világjárvány utáni újraépítési program alapján járó pénzt a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva nem folyósítja Magyarországnak. Tehát – teljesen törvénytelenül – pénzügyileg zsaroló helyzetet hoztak létre egy nemzeti hatáskörbe tartozó törvény kapcsán, és kötelességszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. Ebben azt kérik, hogy a törvény bizonyos paragrafusait vegyük ki, mert társadalmi rétegeket sért. Ezt visszautasítjuk, mert csak arról van szó, hogy a 18 év alatti gyermekek szexuális nevelése a szülő kizárólagos joga. Ezt az EU és a baloldali ellenzék nem így gondolja. A magyar kormány úgy döntött, hogy a fennálló nézetkülönbségről a leghitelesebb forrást, a magyar társadalmat kérdezi meg. Ennek fóruma lesz a népszavazás.

– Négy kérdésben mondhatnak véleményt a népszavazás során a választópolgárok a gyermekvédelmi törvényt érintően.

– A kérdések az alábbi megfogalmazásban szerepelnek majd az íveken:

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Aki tehát egyetért azzal, hogy 18 év alatti gyermekekkel szexuális irányultságokról, nemi átalakító beavatkozásokról, fejlődésüket befolyásoló szexuális tartalmakról kizárólag a szülő és család dönthet, az a kérdésekre a nem választ adja!

– Áder János köztársasági elnök április 3-ára tűzte ki az országgyűlési választások időpontját, és arról is határozott, hogy ugyanazon a napon kerül sor a népszavazásra is a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Korábban ez nem lett volna lehetséges.

– 1990 óta létezett egy jogszabály, ami nem tette lehetővé a parlamenti választás napján népszavazás megtartását. Mivel eddig nem volt aktualitása a kérdésnek, nem került terítékre, hogy mérlegeljük a létjogosultságát. Mígnem az ellenzék egyik jeles képviselője törvénymódosítást nyújtott be a témában és rámutatott, hogy ezzel jelentős költséget lehet megtakarítani és a választók aktivitása szempontjából is előnyös. Végül tavaly novemberben egyhangúlag úgy döntött az országgyűlés, hogy népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján is lehet tartani. Így vált lehetővé, hogy – miután a legfelsőbb fórumok engedélyezték a kérdéseket – az országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök kitűzte a népszavazás időpontját április 3-ára. Ez lesz az a nap, amikor Európában elsőként a magyar emberek mondhatják el egy országos népszavazáson a véleményüket arról, hogy mit gondolnak a feltett kérdésekről. Hangsúlyozom: ezt a lépést még egyetlen ország sem tette meg Európában!

– A végeredmény tehát példaértékű lehet.

– Abszolút mértékben. Azok a nagyon liberális szabályok ugyanis, amelyek ma áthatják Nyugat-Európát e téren, nem a közvélekedésen, hanem kormánydöntéseken nyugszanak. Például az úgynevezett érzékenyítési program, miszerint akár transznemű életformát is választhasson a gyermek. Mi ezzel nem értünk egyet! Úgy tűnik tehát, hogy az április 3-i népszavazáson igazából arról döntünk, hogy gyermekeink milyen hatások között nőjenek fel. És az igazi kérdés, hogy kik lehetnek azok, akik a kiskorúak szexuális nevelésében részt vehetnek. Mi állítjuk, hogy csak és kizárólag a szülők! Ezzel szemben a liberális fősodor azt mondja, hogy bárki beszélgethet a gyerekekkel erről. Ennek a szemléletnek a következményei már tapintható feszültséget hoztak azokban az országokban, ahol erre a kiskorúakkal történő beszélgetésre lehetőség van. Mi ezt tiltani szeretnénk. T.T.

Kövessen minket a Facebookon is!