• Május 27. péntek, Hella | EUR: 393; USD: 368; CHF: 383
Közélet 2022. április 18. 08:00

Békére várva Ukrajnában

Békére várva Ukrajnában
Két teljes napot töltött Gubán Gyula akasztói vállalkozó – aki az Agrárkamara megyei alelnöki és a MAGOSZ megyei elnöki tisztét is betölti – Ukrajnában. Utazása okáról és tapasztalatairól beszélgettünk.

Hirdetés

– Pontosan hová és milyen okból utazott?

– Én a háborús eseményekkel kevésbé érintett részen jártam, 300 kilométerre Kijevtől. Az agrárium mellett csomagolóanyag importtal foglalkozom, és a kereskedelmi partnereimet látogattam meg. Megakadt az ellátási lánc, és én többek között azért utaztam ki hozzájuk, hogy megerősítsem: a nehézségek ellenére a jelenben és a jövőben is együtt kívánok velük dolgozni. És persze háborús országba nem megy az ember üres kézzel. Élelmiszerre nem volt szükség, viszont bizonyos, hiánycikknek számító gyógyszerkészítményekre volt igény, így ilyeneket vittem magammal. Két bátor kamionos is elkísért, akik vállalták az általam importált árucikk szállítmányozását. Jelenleg ugyanis Ukrajnába, illetve Ukrajnából szinte nulla a fuvarozás az ismert okok miatt.

– Mit tapasztalt?

– Az első utópisztikus élményem a záhonyi határátkelőn való átkelés volt, ahol máskor nem számít ritkaságnak a másfél-két órás várakozás, most összesen két autó volt reggel hét órakor. Hangsúlyozom, hogy én nem a háborús övezetben jártam, Ukrajna jelentős része szerencsére nem, vagy csak szórványosan érintett a háborús cselekményeket illetően.  Itt azt tapasztaltam, hogy jelen pillanatban nincs üzemanyag-, sem élelmiszerhiány. Kezdetben nyilván kifogytak az üzletek, de most már folyamatos az ellátás. Az emberek próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, és tovább vinni a maguk napi rutinját. Nagyon nagy a feszültség, a levegőben vibrál a bizonytalanság, hogy vajon mi fog történni holnap… Időről időre megszólal a légvédelmi riasztás, de úgy látom, hogy sokan már belefáradtak és nem húzódnak az óvóhelyekre. Közlekedni viszonylag nehéz, mert katonai ellenőrzőpontokat állítottak fel az utak mentén és katonai, félkatonai szervezetek tagjai ellenőrzik az utazókat. Engem a magyar rendszámos autóval szinte minden helyen megállítottak, de miután megmutattam a partnereim meghívólevelét, amiben leírták, hogy milyen céllal járok Ukrajnában, tovább engedtek. Ahol én jártam, érkezésem előtt pár órával egy üzemanyag raktárt ért támadás, de személyi sérülés szerencsére nem történt.

– Az Agrárkamarában és a MAGOSZ-ban betöltött pozíciójából adódóan tájékozódott-e mezőgazdasági kérdésekben?

– Próbáltam informálódni a kinti gazdák helyzetéről, arról, hogy tudnak-e dolgozni ezekben a régiókban. Kedvező változás, hogy a mezőgazdaságban dolgozókat nem fogják besorozni katonának, tehát emiatt a tavaszi munkálatok, ahogy a nyári aratás sem fog elmaradni. Az érintettek arról számoltak be, hogy a munkálatok folynak, komolyabb fennakadás egyelőre nincs. Az viszont biztosra vehető, hogy komolyan fogja érinteni a mezőgazdaságot a háborús helyzet, hiszen nyilván jelentős kiesés lesz azokban a régiókban, ahol a háború napi eseményei folynak. Ukrajna a világ meghatározó búza, és étolaj exportőre. Ennek a két terméknek a hiányával kalkulálni kell. Oroszország ugyancsak hatalmas búza exportőr, és akár, ha szankcióval sújtják, vagy ha ő maga indít ellenszankciót és mondjuk, visszafogja az élelmiszerszállítást, az globális élelmiszerhiányt idézhet elő. Fontos még tudni, hogy a két ország búza exportja leginkább a Fekete tengeri kikötőkből indul, ami jelenleg háborús övezet, a kikötők egy része megsemmisült.

– Milyen hatással lehet ez ránk, magyarokra?

– Magyarországot nem érinti az élelmiszerhiány veszélye, hiszen sokkal több élelmiszert állítunk elő, mint amennyi a hazai szükséglet. Nálunk a háború okozta kapacitás-kiesés inkább az árak további emelkedésében jelentkezhet, mintsem áruhiányként. Egyébként Magyarországon a kormány rendelete szerint a búza exportnak bejelentési kötelezettsége van. Ez annak megelőzését szolgálja, hogy az ország még időszakosan se maradjon kenyér- és takarmánybúza nélkül. Amikor ugyanis a kormány úgy látja, hogy kezdenek a készletek fogyatkozni, élhet az elővásárlási jogával, és az állam megvásárolhatja a búzát a szerződés szerinti áron.

– Hogyan látja az ukrán gazdasági szereplőkkel a partnerség fenntartásának esélyét?

– Az ukrán partnerek pozitívan fogadták, hogy személyesen kerestem fel őket, én voltam az egyetlen külföldi partnerük, aki kilátogatott hozzájuk a háború kezdete óta. Úgy gondolom, hogy az üzlet mellett emberiesség kérdése is, hogy – ha van rá lehetőség – nem számoljuk fel, hanem fenntartjuk az üzleti és emberi kapcsolatokat. Amíg Ukrajnában – a háborúval nem sújtott részeken – megoldott az energiaellátás, a különböző szolgáltatások, az internetkapcsolat és a telekommunikáció, addig mindenki azon van ott is, hogy termeljen, dolgozzon. Annak viszont reális veszélye lehet, hogy a háborús események miatt megszűnik a telefonos, internetes kommunikáció, nem működnek a vámhivatalok, hatóságok, a kapcsolattartási lehetőségek… Bízunk benne, hogy erre nem fog sor kerülni. A béke mindenki érdeke, hiszen a háború pusztít, a béke épít. Tóth Tímea

Kövessen minket a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés