Soltszentimre történelme stabilitást és optimizmust ad
– Milyen, a múltban gyökerező adottságok határozzák meg Soltszentimre karakterét?
– A településre a mezőgazdasági beállítottság a jellemző. Sokáig a szőlőtermesztés volt a meghatározó növényfajta és kisebb mértékben az állattartás. Ez mára kissé átrendeződött és a szőlő mellett, az állattartás felerősödött, állattartó telepek létesültek. Növénytermesztésben a szőlö mellett bodza és a gabonafélék is szerepet kapnak. Az állattartásban a szarvasmarha a jellemző és kisebb számban a juh. Több családi gazdaság, családi gazdálkodás van a térségben, közülük is kiemelkedik a juhtenyésztéssel foglalkozó Gudmon-farm. A világ több tájáról ellátogatnak ide a gyapjútermesztés módszertanát ellesni. Az ország kilenc mintafarmjának egyikében ugyanis nem a húsáért, hanem a gyapjúért tartják a juhot.
– Milyen arányban képviselteti magát az ipari termelés a községben?
– Vállalkozások tekintetében nem állunk jól, ebből adódóan kevés a saját bevételünk. Néhány kisebb vállalkozásunk van, számottevő családi gazdaság, állattartó telep, díszhal tenyészet, halkereskedés és tenyészet, valamint a Szent Imre Pincészet, Szentimre szikvíz tartozik még a településhez. Méltán lehetünk büszkék Szabó Pál lovardájára is, hiszen idomított lovai a világ több pontján is megtalálhatók. A lovasoktatást, mint lovas kultúra szakoktató a Semmelweis egyetemen is tanítja.
– Milyen adottságokkal rendelkezik Soltszentimre?
– A település összkomfortos, 2006-ban a szennyvízelvezetés is megoldódott, így ma már valamennyi közmű a lakosság rendelkezésére áll. Az alapszolgáltatások is megtalálhatók: helyben működő posta, általános iskola, óvoda, és tavaly szeptemberben minibölcsődénk is megnyitotta kapuit. Saját, itt lakó háziorvossal rendelkezünk, egészségházunkban a háziorvosi rendelő mellett fiókgyógyszertár és a védőnői szolgálat is helyet kapott. Fülöpszállással közös a fogorvosunk, célunk a helybeni fogászati rendelés létrehozása. Az aktuális kihívás most a megugrott energia árak mellett, hogy hosszútávon biztosítsuk a bankautomata szolgáltatást településünk lakóinak. Ez ügyben már Font Sándor országgyűlési képviselő úr segítségét is kértük, ugyanis a bankfióki ügyfélfogadást a Takarékbank megszüntette és az ingatlan értékesítésével az ott elhelyezett automata sorsa is kérdésessé válhat. Szinre teljes évfolyamos iskolát üzemeltetünk és három csoportos óvodát, amire én település vezetőként különösen büszke vagyok. A szépen gyarapodó gyermeklétszám arra enged következtetni, hogy a településnek van jövője. A lakosságszám az elmúlt öt-hat évben enyhén növekvő tendenciát mutat.
– Milyen személyes elköteleződés motiválja polgármesterként?
– Születésem óta, 59 éve élek a településen. Feleségemmel, aki a Soltszentimrei Szivárványóvoda, Minibölcsőde és Konyha vezetője három gyermeket neveltünk fel. 1998-2006 ig önkormányzati képviselőként segítettem a település fejlődését, majd 2008-ban egy időközi választáson lettem polgármester. Azóta folyamatosan Soltszentimréért dolgozunk. Úgy tervezem, hogy a következő választáson is indulok, mert hitem szerint tudok még tenni a településért. Sok még a tenni való, korántsem végeztünk mindazzal, amit a település vezetése a kezdetekben eltervezett. A jegyző asszony áldozatos munkájával, valamint a képviselőtestület egyöntetű támogatásával megkezdtük a felzárkóztatást településünk élhetőbbé tételére. Martin Luther King azt mondta:„Hittel tedd meg az első lépést. Nem kell hozzá látnod az egész lépcsőt, csak az első lépcsőfokot.”
– Mit emelne ki az elért eredmények közül?
– Számos beruházást hajtottunk végre a településen. Csak a legjelentősebbeket sorolnám fel. Kezdtük egy illegális, veszélyes lerakó felszámolásával, majd jött a bezárt hulladéklerakó rekultivációja, a Bárómajori út aszfaltozása és a községháza előtti part teljes átépítése. Utána átváltottunk a TOP-os és Magyar Falus pályázati beruházásokra, amelyek az emberek mindennapjait tették komfortosabbá. Az elmúlt években a településfejlesztési operatív programoknak köszönhetően az összes közintézményünk energetikai felújítását megoldottuk, kezdve a községházával, a könyvtáron és nagytermen át az óvoda és konya, általános iskola és bölcsőde épületéig. Ennek során megtörtént a külső homlokzatok felújítása, a nyílászárók cseréje, a fűtések korszerűsítése és napelemek felszerelése. Meggyőződésem ugyanis, hogy napjainkra az energia az egyik legnagyobb és legdrágább érték az önkormányzatoknál. A magyar falus pályázatoknak köszönhetően az óvoda udvarba új játékok kerültek és a közösségi házunk is teljes belső felújításon esett át. A fogorvosi rendelő új kezelőegységet kapott és járdaszakaszokat térköveztünk.
A fenntartható közúti közlekedésfejlesztés pályázatának köszönhetően, amit Páhi önkormányzatával konzorciumban nyertünk el, Soltszentimrén összesen négy buszöböl és mintegy 1 kilométernyi hosszú aszfaltos új járda létesült három helyszínen, valamint gyalogátkelőhely a település központjában. Ennek során felújítottuk a meglévő buszöblöket, aszfaltos járdát építettünk.
Egy újabb magyar falus pályázatnak köszönhetően kettő utcát leaszfaltoztunk, másik két szakaszon útalapot képeztünk, előkészítve a későbbi aszfaltozásra.
A temetőben a ravatalozó előtti teret és a feljárót térkő burkolattal tettük kulturáltabbá és járhatóbbá, építtettünk egy új urnafalat is. Folyamatban van még egy út- és egy járdaszakasz aszfaltozása, illetve cseréje, valamint az önkormányzat épületének belső felújítása. Minden észszerű pályázaton részt veszünk, amelyekben óriási munkát végez a jegyző asszony és a hivatal dolgozói is.
– Milyen közösségi programok adnak keretet az esztendőnek?
– 2008 óta több rendezvényt állandósítottunk. A falunapot május utolsó szombatján rendezzük meg, általában főzőversennyel egybekötve. A rekord évben 30-35 borácsban rotyogott a pörkölt. A falunap állandó programjai a sportvetélkedők, kulturális és közösségi műsorok, tűzijáték, majd a hajnalig tartó utcabál zárja a programot. A másik legnagyobb közösségi alkalom nálunk az advent, amit gyertyagyújtással ünnepelünk és ilyenkor a falu központját is ünnepi díszbe öltöztetjük. Az adventi összejövetelek elmaradhatatlan kelléke a zsíros kenyér, a kenyérlángos, forró tea és a forralt bor, amit minden évben az önkormányzat, a bort pedig a Szentimre Pincészet biztosít. A Csonka- torony Alapítvány szervezésében „Téli esték„ címmel, ismeretterjesztő előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan a közösségi ház várja gyermekeinket tojáskeresésre, közös játékra, kézműveskedésre. Az idősek köszöntése is állandó ünnepe településünknek, amelyet a karácsony előtti héten tartunk meg a közösségi házban. Az óvodások és iskolások ünnepi műsorával és vendéglátással kedveskedünk. Sajnos a Covid járvány óta a közös ünneplés helyett más módon fejezzük ki hálánkat és tiszteletünket szépkorú lakosaink iránt. A helyi szerveződésű „Csonka színkör” tagjai minden évben megörvendeztetik lakosainkat színvonalas, vidám előadásukkal, amit a falusi premier után a környező településeken is bemutatnak. A családi napot július végén rendezzük meg, ahol szinte az egész nap a gyermekekről szól. Arcfestés, lufihajtogatás, légvárak, sorversenyek várják gyermekeinket. Az önkormányzat és az általános iskoláért alapítvány a házigazdája a rendezvénynek. Hagyomány településünkön a szüreti felvonulás is helyi táncosokkal, lovas hintókkal, lovasokkal. Este pedig az elmaradhatatlan szüreti bállal ünnepeljük a szőlőszüret végét. Bátran kijelenthetem, hogy a soltszentimrei évadzáró szüreti felvonulás a környékben a legnagyobb létszámú és a legszínesebb rendezvény.
– Milyen elképzelések megvalósításán dolgozik jelenleg?
– Terveink között szerepel a településen egy önálló tornaterem építése és szeretnénk egy piacteret, piaccsarnokot is kialakítani pályázati forrásból. Nagyon fontos lenne a közúthálózat állapotán tovább javítani, hiszen vannak még aszfalt nélküli utcáink, amelyeket szeretnénk szilárd burkolattal ellátni. Önkormányzati ingatlanjaink terén is van még tennivalónk. A pinceklub néven ismert közösségi terünk, ami méltán népszerű kis falunkban, nagyszabású felújításra szorul. Az utolsó felújítása 25 éve volt. Azóta változtak az igények, elképzelések, a helyiség elhasználódott. Várjuk a megfelelő pályázatot a megújításához. Tervekben, vágyakban és tetterőben sincs hiány. Az önkormányzat vezetése a képviselőtestülettel karöltve nyitott a további fejlesztésekre.
Egy cseh közmondás szerint, aki tenni akar valamit, talál rá eszközt, aki nem akar tenni semmit, talál rá mentséget. Az biztos, hogyha élni akarunk, fejlődni, haladni a megkezdett úton, össze kell fognunk, ehhez pedig minden tenni akaróra szükség van, aki hajlandó a településért dolgozni.
E pár gondolat hűen tükrözi milyen úton indultunk el, milyennek szeretném látni a jövőt itt a Homokhátságban, amely még mindig a legfontosabb hely számomra és sokunk számára a világon – zárja szavait Nagy István polgármester.
Tóth Tímea
