Újratelepítésének 300-dik évfordulóját ünnepli Harta
A hely, ahol ma Harta áll, az 1686-os összeíráskor az elnéptelenedett települések között szerepelt. Néhány évtizeddel később, 1723-1724-ben az elszikesedett, mocsaras terület benépesítésére az akkori földesúr, gróf Ráday Pál Hessenből, Pfalzból, később Württenbergből és Speyerből bevándorolt ágostai evangélikus és református vallású németeket telepített le birtokán. Innen adódik a község német-nemzetiségi eredete – tudom meg a polgármestertől, aki arra is választ adott, hogy miért választották éppen ezt a helyet a betelepülők.
– Hogy miért jöttek ide az őseink? Azért, mert itt találtak egy olyan embert, aki engedte a szabad vallásgyakorlást. Ugyanis ők rendkívül kötődtek protestánsként a vallásukhoz, pontosabban az evangélikus hithez.
Nos, hát az azóta eltelt 300 esztendőről szól a mostani emlékév, amikor Harta a gyökereit ünnepli. A pünkösdkor megrendezett négynapos rendezvény mellett az év során számos további megemlékezés és program lesz még a múlt és a hagyományok jegyében.
– A pünkösdi események tulajdonképpen az emlékév elindítói voltak. Milyen programelemekkel telt ez a négy nap?
– Többek között felavattuk a Hartát újratelepítő 260 család nevét megörökítő emlékművet Font Sándor és Ritter Imre országgyűlési képviselők, továbbá Frőlich Henrikné, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jelenlétében. Káposzta Lajos nyugalmazott esperes németül tartotta az ünnepi istentiszteletet, volt térzene, táncosok és hagyományőrző műsor, sőt, utcabál is. Az ünnepséget ezúttal a faluban rendeztük meg, és velünk ünnepeltek a testvérvárosaink delegációi is: 40 német és 17 francia vendégünk volt Lossburgból és Anséből. Eddig talán még soha nem gyűltünk össze ennyien egyetlen rendezvényen sem. Most tartottuk a gyereknapot is, amelyen fellépett például Kovácsovics Fruzsina hartai származású énekesnő, a helyi egyesületek főztek 1400 adag ételt. Volt pacal, szarvasmarha, vaddisznó és kakas is, senki sem maradt éhesen. Bekapcsolódtak az egyházak is, volt például kiállítás régi hartai képeslapokból, képekből, és archív felvételeken, már nem élő hartaiak hangján csendült fel a sváb nyelv. Az emlékparkban egy sétányon tüntettük fel a betelepültek nevét, méltó emléket állítva azoknak az ősöknek, akik otthonokul választották ezt a vidéket. A program kiemelten szép eleme volt, amikor háromszáz gyermek állt össze Harta 300 feliratot alkotva, amit drónfelvételen rögzítettünk.
– Milyen település a mai Harta?
– Nincs okunk panaszra. Nálunk az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az iparűzési adó bevételeink 2022-ben növekedtek, a német nemzetiségi önkormányzattal együtt összesen másfél milliárd forintból gazdálkodik a két önkormányzat, ami egy 3300 lelket számláló település esetében kifejezetten jónak mondható. Fejlesztéseknek sem vagyunk híján. Legutóbb a gazdaságélénkítési program harmadik ütemében valósult meg egy beruházásunk, amit május 24-én adtunk át Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár jelenlétében. A Duna-parton megvásároltunk egy vendéglátóhelyet, amit teljesen felújítottunk és új konyhát is kapott. Innen szeretnénk menüvel és a’la carte ételkínálattal ellátni a falut és a vendégeket. Itt halad nem messze az Eurovelo 6 kerékpárút, de van zarándokszállásunk és a közelben egy sportlétesítményünk. Ezért is van szükség az éttermi szolgáltatásra. Nyolc éves folyamat végére került most pont, amelynek során 3,5 hektárnyi területet – az egész Duna-partot – sikerült szép lassan ajándékozás, megvásárlás és kisajátítás útján megszerezni. 649 tulajdonossal indultunk és most az egész part újra visszakerült a község tulajdonába. Összességében 200 millió forintot kaptunk ehhez az államtól, majd további 30 millió forintot a többletköltségekre. Ebből 95 millió lett a vételár, a többiből készült el a felújítás és a bővítés, illetve mintegy 60 millió forint önerőt az önkormányzat is hozzátett a projekthez. A működtetést az önkormányzati tulajdonban lévő Hársfavirág Szociális Intézménynek adtuk át. A pályázat ötéves fenntartási és hároméves foglalkoztatási kötelezettséget ír elő. Idén elkészült 120 millió forintból a mini bölcsődénk is, ami szeptembertől fogadja a kicsiket. Uniós forrás felhasználásával tervezzük megépíteni a falu központjában a piaccsarnokot. Ez egy modern technikával készülő energiaracionalizált épület lesz, és reményeink szerint év végére vagy jövő kora tavaszra elkészül a beruházás. A TOP Plusz forrásból 457 millió forint a keretünk, amiből már korábban elkezdtük a csapadékvíz elvezető rendszer rendbetételét: összekötő átereszek készülnek és egy tározó. Az összeg egy részének átcsoportosításával számos középületünk energiaracionalizálását is el tudjuk majd végezni. Minden évben kapunk kisebb-nagyobb összeget az iskola és az óvoda fejlesztésre, tekintettel arra, hogy mindkettő nemzetiségi fenntartásban van 2015 óta. Most ennek köszönhetően 15-15 millió forintot költhetünk a korszerűsítésükre. Az oktatási intézményeink egyébként kimondottan jó feltételek mellett működnek. Ez az egyik oka annak, hogy sok szülő hozza ide a gyermekét a környező településekről: Dunapatajról, Soltról, Kalocsáról is. Mindezek mellett várjuk a Magyar Falu pályázatok kiírását és a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány pályázati lehetőségeit.
– Milyen közösségekre, emberi erőforrásokra építhet a község?
– Van egy jól összedolgozó képviselő-testületünk, melynek a legrégebbi „bútordarabja” vagyok: jövőre 30 éve lesz, hogy képviselőként dolgozom, és 10 éve, hogy polgármesterként. Annak idején merőben más területről jöttem, de időközben szépen összekovácsolódott a testületünk és azt mondhatom, hogy szinte semmilyen nézeteltérés nincs közöttünk sem a településfejlődés irányát tekintve, sem politikai vonatkozásban. A településen több mint 10 bejegyzett egyesület dolgozik, ezekre minden, a település javát szolgáló ügyben lehet számítani.
Tóth Tímea
