Frittmann János lett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának új elnöke
Elnök úr! Számos, és különösen a legújabb közéleti elfoglaltsága mellett hogyan jut majd ideje a jól csengő Frittmann borászattal foglalkozni?
Mint köztudott, Frittmann Testvérek Kft. néven fut a vállalkozásunk, ami a családi köteléken túl a munka megosztását is jelzi. Testvérem, István végzi a szőlészeti munkákat, a fiaink – vagyis a fivérem és az én fiam a borkészítést végzi, Tamás tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel, Péter a palackozó üzemet irányítja, magam a kereskedelemben veszek részt. A borok összeállítását közösen döntjük el. Lányom, Anita a marketingtevékenységet és a vendéglátás feladatait látta el addig, amíg nem ment szülési szabadságra, ezt tőle Tamás vette át. Jó kezekben van a gazdaság, nyugodtan, akár több napra is el tudok menni. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöki posztjára szolgálatként tekintek, és tapasztalatom szerint Pál Sándor és Varga Máté alelnök társaim is ezt teszik. Ha megnézi a HNT összetételét, mindenkinek saját, sikeres vállalkozása van, fizetést nem kap senki. Természetesen jól képzett apparátus segíti a munkát, amelyet Dr. Brazsil Dávid főtitkár úr vezet.
Mi a legnagyobb kihívás, amivel új elnökként szembe kell néznie?
A szőlő és borárak már nem fedezik a ráfordításokat, ezen kellene elsőként változtatni. A Covid-járvány és a gazdasági válságok hatására a beszerzési árak drasztikus emelkedését sem a szőlő átvételi-, sem a borok beszállítói ára nem követte, ezért most az ágazat gazdaságossága a legnagyobb kihívás.
E törekvés mellett olyan fórumokat szeretnénk kialakítani, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagok magukénak érezzék a szakmaközi és állami döntéseket. Ennek első lépéseként a HNT elnökségének alakuló ülésén javasoltam az agrártárcával 2016-ban közösen megalkotott ágazati stratégia egyes elemeinek a felülvizsgálatát. Ez a felülvizsgálat csak akkor lesz hatékony, ha a termelők bevonásával történik. Személyes célkitűzésem, hogy a termelők a hegyközségi rendszert még inkább sajátjuknak érezzék!
Már az elnökségem pár napja alatt 40-50 olyan telefonhívást kaptam, amelyekben kifejtik, hogy az úgynevezett körforgásos gazdálkodás óriási teher a borászok nyakán. A körforgásos gazdaság a természetet modellezi, ahol hulladék nem képződik, csak melléktermékek, tápanyagok és megújuló energiák. Az ezt szabályozó európai uniós és hazai jogszabályok egy ideje már megjelentek, de a szőlészek és borászok számára most vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy az alkalmazásuk forintban kifejezhető palackonkénti teherrel járnak.
Az elnök személye a célkitűzésekhez vezető utat, a vezetési stílust is meghatározza. Az elnökség, a munkatársai ezen a területen mit várhatnak?
Azt kívánom elérni, hogy a HNT munkájára a hatékonyabb testületi vezetés, a demokratikus döntéshozatal, a következetes végrehajtás és az átláthatóság legyen jellemző. Ehhez viszont a tagságot is meg kell erősíteni abban, hogy a hegyközség nem más, mint ők maguk. Helyben kell aktivizálni az embereket, és elsősorban ott kell megoldani a problémákat. Az elnökség bármit tehet, ha a döntést a tagság nem érzi sajátjának. Azt szeretném elérni, hogy szakmai kérdésekben a megoldási javaslatok elsősorban lentről érkezzenek, és csak azt követően kerüljenek az elnökség elé, hogy lépjen benne. Ez a fajta hozzáállás már eddig is sok probléma végére tett pontot. Példaként említhetem az importborok kontroll nélküli beáramlásának megakadályozását. Ahogyan eddig, továbbra is bele fogunk állni a problémákkal terhelt szakmai kérdések megoldásába. Ehhez viszont még több információra lesz szükségük, és az elnökség részéről is több információt tervezünk a szőlészekhez-borászokhoz eljuttatni. Zsiga Ferenc
