Szijjártó Péter: az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez ért a Budapest-Belgrád vasútvonal építése

Font Sándor országgyűlési képviselő a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházás magyarországi szakasza kapcsán felidézte: a világháborúk lezárását követően nem engedték, hogy Magyarország Kiskőröstől délre dupla sínpárral rendelkezzen, mert az fenyegetést jelentett volna a balkáni országok számára - fogalmazott.

Mint mondta: „idővel azonban fordult a világ kereke”, és jelenleg éppen az egyik érintett országgal, Szerbiával és kínai partnerekkel építi Magyarország a dupla vágányt.

A minisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a V-Híd gépbemutató ünnepségén arra emlékeztetett, hogy a vasútvonal magyarországi nagysebességű kétvágányú szakaszának megépítése mintegy 800 milliárd forintos beruházás, és ennek most az eddigi legfontosabb mérföldkövéhez érkeztek.

"A mai napon ugyanis az utolsó sínszál lefektetésével a fővároson kívüli vonal nyíltvonali vágányépítési munkálatai befejeződnek. Itt az elmúlt időszakban a V-Híd és partnerei 150 kilométeres kétvágányú vasúti pályát építettek meg" - mondta.

"Egyes állomásokon még zajlik a munka, készítik elő a biztosítóberendezések telepítését is. Ezt követik majd a felsővezeték-építési munkálatok, az oszlopokat már látjuk is, és a budapesti szakasz kivitelezése is kezdetét vette" - tette hozzá.

"Mindez azt jelenti, hogy a jövő év végére már teljesen készen lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, és egy új korszak nyílik a Budapest és Belgrád közötti vasúti közlekedésben" - folytatta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, ez ugyanakkor számos lehetőséget is tartogat hazánk számára, például a kelet-nyugati együttműködés révén.

Leszögezte: ebben egyesek veszélyt látnak, a magyar kormány azonban lehetőséget.

"Mi azt gondoljuk, hogy erősíteni kell Kelet és Nyugat kapcsolatrendszerét. Azok, akik erre veszélyként tekintenek, inkább elszigetelnék egymástól a keleti és a nyugati világot, főleg annak gazdasági szereplőit"

- fogalmazott.

Szavai szerint ebben a vitában a legjobb érvek Magyarország oldalán vannak, ugyanis a gazdaság sokat profitált az elmúlt években abból, hogy hazánk Kelet és Nyugat fontos európai találkozási pontja lett.

Újabb bizonyítéknak nevezte erre a Budapest-Belgrád vasútvonalat is, amely jelentős hasznot hoz majd Magyarország számára: egyrészt minden korábbinál közelebb hozza a szomszédos Szerbiával, másrészt ez lesz a legversenyképesebb teherszállítási útvonal a dél-európai kikötőkbe érkező, Nyugat-Európába tartó távol-keleti áruk számára.

Aláhúzta, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke évi 800 milliárd euró körül van, ez Kelet-Ázsia egésze esetében több ezer milliárd eurós nagyságrendet képvisel.

"Ennek pedig egy jelentős része bizony hajón Dél-Európába érkezik, ahonnan vonattal ezeket az árukat Nyugat-Európába kell szállítani" - mutatott rá.

Valamint arra is kitért, hogy a beruházásnak köszönhetően óriási fejlődés előtt áll a budapesti elővárosi vasúti közlekedés is, illetve a magyarországi teher- és személyszállítás még nagyobb arányban kerül át vasútra, amely a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód.

"Ez Magyarország történetének a valaha volt legnagyobb és legösszetettebb kötöttpályás közlekedési fejlesztése"

- emelte ki.

Megjegyezte, hogy ez európai összevetésben is nagy, összetett vasútépítési munka, márpedig a magyar gazdaság elmúlt években végbement dimenzióváltását tanúsítja, hogy a projektben egy hazai vállalat vezető szerepet tudott és tud játszani.

"A V-Híd ezzel a munkával nemcsak az európai, hanem nemzetközi szinten is végleg letette a névjegyét. Megvannak a gépek, megvannak az emberek, ma már 1200-an a vállalatcsoport kötelékében, és a referencia is megvan" - sorolta.