Mézszentelő misét tartottak
A február derekán kezdődött nagyböjti időszak a lélek megtisztulásáról, a tavasz pedig a természet megújulásáról szól. A Lakatos Ákos kalocsai méhésztől származó ötletet először az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kalocsai Szervezete, majd a Szent István király templom karolta fel a múlt évben.
Dr. Mészáros István templomigazgató a szentmisén tartott prédikációjában hangsúlyozta: „Az áldás nemcsak a méznek, mint terméknek szól, hanem a méhészeknek és maguknak a méheknek is, amelyek szerepe talán sosem volt fontosabb az ökoszisztémában, mint ma.”
Nem véletlenül került éppen március elejére a mézszentelés, hiszen a katolikus egyház nagyböjti időszakának lényege a megtisztulás, a méhek pedig éppen ilyenkor végzik „tisztuló repüléseiket”.
A március 7-én megtartott mézszentelő szentmisén sok környékbeli méhész jelent meg, hogy áldást kérjen az általa készített termékre. Magyarországon idén, március 10-én először szentelnek külön napot ezeknek az értékes beporzó rovaroknak. A magánkezdeményezésből induló természetvédelmi nap mellé támogatóként sorakoztak fel a tudományos élet, a civil szervezetek, a közoktatás és a média érdekelt képviselői és a beporzók szorgos munkájának ünneplésére, segítésére és védelmére szólítva fel a társadalmat.
A virágos növények 87 százaléka, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede igényli a beporzók közreműködését a termés-, illetve a magképzéséhez. Ezek között találunk sok zöldség- és gyümölcsfélét, melyek táplálkozásunk alapjai, valamint gyógy- és fűszernövényeket. Hogy csak néhányat emeljünk ki: ilyen a bab, burgonya, hagyma, karfiol, káposzta, padlizsán, paprika, retek, sárgarépa, tök, uborka, alma, áfonya, barack, cseresznye, dinnye, gesztenye, körte, kakaóbab, kávé, narancs, szilva, citrom, mandula, mustár- és szezámmag, gyapot, napraforgó, repce, takarmánylucerna.
Az emberiség egyik első édesítőszeréről, a mézről se feledkezzünk meg, az is a beporzás mellékterméke.
Kívánunk a méhészek munkájához jó erőt, egészséget!
