Búzaszentelést tartottak Kalocsa-Negyvenszálláson
A búzaszentelést vasárnap délután tartották, ragyogó verőfényes, kora nyári időben.
A búzaszentelő körmenet a délutáni szentmise kezdetén, a templom elől indult. A résztvevők dr. Mészáros István, és a kántori szolgálatot ellátó Eperjesi György vezetésével, énekszóval vonultak a közeli búzatáblához.
A körmeneten és az azt követő szentmisén részt vett dr. Filvig Géza polgármester, Tihanyi Tiborné, a Negyvenszállást is magában foglaló választói kerület képviselője, és Kákonyi István képviselő.
A szertartás során előbb a négy égtáj felé fordulva áldást mondtak, majd egy-egy evangéliumi igehely felolvasása után könyörgés hangzott el a jó termésért, a vetemények természeti csapások elleni oltalmáért. Végül a szertartást bemutató pap a búzatábla mellett szentelt vízzel megáldotta a határ többi veteményét, kiemelten a szőlőt is.
A menet a litánia strófáit énekelve tért vissza a templomba, ahol szentmisével erősítették meg a termőföldek megóvásáért mondott fohászt.
A hívek közül többen szakítottak egy csokrocskára valót a megszentelt búzából, hogy azt otthonukba vigyék. A hagyomány szerint ereszre, ablakba akasztják, egy-egy szálát pedig az imakönyvbe, énekeskönyvbe teszik, hogy könyvjelzőként hasznosuljon.
Mint a körmenet egyik tagja elmondta: a szállás életében nagy jelentősége van ennek a napnak, amelyet rendszeresen megtartanak, amióta a templom hitéletének szervezését István atya végzi.
Évezredek hagyománya él tovább.
A katolikus lexikon vonatkozó szócikke is megemlíti, hogy a búzaszentelés szertartása közben vagy után tépett zöld gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonít. Népi alkalmazásáról, a Márk-napi búzakoszorú gyógyításra, varázslásra való fölhasználásáról először a 17. századból van adat. A gabonából a hívek a templom zászlókra és a keresztre koszorúkat fontak, sokan haza is vittek néhány szálat (…) Az asszonyok a szentelt búza füvét imakönyvükben tartják, a férfiak korábban a kalapjuk mellé tűzték.
Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor – írja róla a Wikipedia. Az online enciklopédia szerint a búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban, pogány eredetű népszokás. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja (április 25.),vagy egy ehhez közel eső nap – noha magának a szertartásnak nincs kapcsolata Szent Márk ünnepével –, a bizánci szertartásban április 23., amikor ott Szent György napját is ünneplik.
A Katolikus Lexikonból azt is megtudhatjuk, hogy az eredetileg húsvéti időben, a természeti csapások elhárítására tartott bűnbánati-áldáskérő körmenetet a hagyomány szerint a IV. század közepén Liberius pápa a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére rendelte el.
–zsiga-
