Ötven éve nyert városi rangot Kiskőrös
– Hogyan készült erre a vágyott változásra a település?
– A különleges eseményt, amely a városi cím átvételének ünnepélyes aktusa volt természetesen hosszú előkészítési folyamat előzte meg, amikor a település történetében soha nem látott fejlesztések és átépítések történtek. Sőt, a nagy építkezések 1973 után is folytatódtak. Urbanizáció, iparosítás, lakásépítések, közműépítések zajlottak évtizedeken át, mire a régi falusias arculatú Kiskőrös egy, a korszakban korszerűnek és modernnek nevezhető szocialista kisvárossá vált. Egyébként 1972-ben Kiskőrös nem csupán elnyerte, hanem visszanyerte a városi rangot. Kevesen tudják ugyanis, hogy bő száz esztendővel korábban a települést még mezővárosként tartották számon. Ezt a címet II. József király idejében, 1784. június 18-án szerezte meg, és 1871-ben, az úgynevezett községi törvény értelmében – elsősorban a települési bevételek alacsony volta miatt – veszítette el. Ezt követően nagyközségként folytatta történelmét a település.
– Mikorra datálható a várossá válás tudatos tervezése?
– 1962-ben került sor arra a járási és községi tanácsi közös ülésére, ahol először döntöttek a városi cím kérvényezéséről és a következő évek nagyarányú fejlesztéseinek terveiről, számításba véve a szükséges anyagiakat is. Az első célkitűzések még csupán az 1963-64-es évekre szóltak, ám a bővülő repertoár miatt hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szükség lesz egy átfogó rendezési tervre. Ennek megvalósítása tulajdonképpen egészen a várossá nyilvánításig, vagyis 1972 végéig eltartott. A változások ekkortól fogva látványossá váltak. A villanyhálózat bővítése, közművesítések, útépítések és új, többemeletes épületek építése jellemezte ezt az időszakot, amelynek során az addig évtizedeken, másutt évszázadokon át meghatározó településkép jelentősen átalakult. Megépítették az úgynevezett funkcionális épületeket. Postahivatalt, a biztosítót, majd az ország első szövetkezeti áruházát. Kibővítették a gimnázium épületét, megépült a szakoktatás helyi központja a 621-es számú Szakmunkásképző Iskola, kollégium is épült a bejáró gyerekek számára. Ezek az építkezések a kisajátítások miatt konfliktussal jártak a 60-as években. Kurucz Sándor községi tanácselnök például ezért is mondott le 1965-ben. Ő, mint tősgyökeres kiskőrösi nem értett egyet feltétlenül abban, hogy a történelmi településközpont egy részét lebontják a fejlesztések során. A szükséges változásokról Csizmadia Tibor járási tanácselnök – aki a hatvanas évek második felétől egyik vezető személyisége volt a várossá építési folyamatnak – ekképpen foglalta össze gondolatait a Szomjas György által rendezett Kiskőrös, 1971 című riportfilmben: „Jelentős föltétel Kiskőrös község külső képének a megváltoztatása, városias képet adni neki. Ez egy igen nehéz feladat, hiszen a fölszabadulás előtt jelentősebb középület, közintézmény nem épült, de a lakóépületek is nádfödeles, régi házak voltak. Ezeknek kellett egy részét szanálni, és olyan közintézményeket kellett létrehozni, amelyek egy leendő város vonzáskörzetéhez elengedhetetlenek.”
1971-ben a III. Tanácstörvény hatálybalépésével a járási tanácsok önkormányzati jellege megszűnt, járási hivatalokká alakultak, megyei alárendeltségben. Így a várossá nyilvánítás előtti évben a döntési pozíció a községi tanácshoz került. Vezetője pedig Havasi Gyula volt, őt 1972 közepétől Oláh Pál váltotta. A várossá nyilvánító oklevelet már ő vette át, s ő is maradt a városi tanács elnöke egészen 1990- ig.
– Mit emelne ki az ekkortájt megvalósult fejlesztések közül?
– Az első községfejlesztési terv időszakának utolsó, ám valószínűleg leginkább látványos beruházására a ciklus végén 1971-72-ben került sor. Egyértelműen ez volt a legnagyobb volumenű és leglátványosabb beavatkozás, itt ugyanis a városközpont leghangsúlyosabb pontján, Petőfi Sándor szülőházának közvetlen közelében került sor jelentős arculatátalakításra. Ez volt a művelődési központ, a színházterem és a könyvtár hatalmas épületének kialakítása. A felvonulás, a bontások és a tereprendezés 1971. április 5-én kezdődött. A szerződések aláírásakor a kivitelező 1973 novemberét jelölte meg a befejezés időpontjaként, ám a kezdetektől óriási nyomás nehezedett rá, hiszen a helyi tanácsi és pártszervek szerették volna elérni, hogy legalább egy része, a színházterem elkészüljön Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára, vagyis az 1972-es év végére. Közben az eredetileg betervezett építési költségek nőttek. 1971-ben még 18, 8 millió forint volt előirányozva, 1972 májusában már 29 millió forinttal számoltak, de háttérbeszélgetéseken a teljes költségre vonatkoztatva előkerült a 35 milliós szám is. Megfeszített munka és a költségek átcsoportosítása révén végül sikerült az épületkomplexum egyik felét, a művelődési ház tereit és a színháztermet befejezni időre, így az 1972. december 30-ra összehívott ünnepi tanácsülést már itt tarthatták. Az épület többi része később készült el, a könyvtárat pedig csak 1974-ben adták át.
– Milyen egyéb feltételeknek kellett teljesülnie ezzel párhuzamosan?
– A városi cím elnyerésének több jogszabályi feltétele is volt. Először is csak az a nagyközség kérelmezhette, amelyik megkapta a középfokú központ besorolást. Kiskőrös a hatvanas évek fejlesztései miatt egy 1971-es kormányhatározat alapján már ebbe a kategóriába tartozott. A népességszám meghaladta a 8 ezer főt és a vonzáskörzet lakosságszáma is elérte a 30 ezer főt, tehát ez a feltétel is teljesült. Az évi 1 százalékos népességnövekedés szintén. Szakorvosi rendelőintézet, 300 főt befogadni képes művelődési ház, középiskola és kollégium, közművek, emeletes és középületek a megelőző években épültek. Az összes előírás közül kilenc pontnak sikerült megfelelni, három feltétel az év végéig, az utolsó pedig 1975-re teljesült. Kiskőrös nagyközség vezetése az 1972-es év közepére már világosan látta, hogy a munka gyümölcse beérik, ezért a június 16-i tanácsülésen a beszámoló elfogadását követően a végrehajtó bizottság megbízást kapott a várossá nyilvánítás kérelmezésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál. A NET az előzetes egyeztetések alapján helyt adott a kérelemnek. Kiskőrös száz év elteltével ismét város lett.
Tóth Tímea
