Történelem és csúcstechnológia: régészeti leletekből nyílt kiállítás a Schneider Electric okosgyárában
Újkőkori, bronzkori és római korból származó település maradványokat is találtak a Schneider Electric Dunavecsén megépült okosgyára, a Duna Smart Power Systems kivitelezésével kapcsolatban végzett régészeti feltárás során a szakemberek, ezek egy részéből nyílt minitárlat az üzemben. A Dunavecse–Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen a legrégebbi maradványok egy, a középső neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) létezett településhez tartoznak, amelyet már a kutatás első fázisában, 2022 októbere és decembere között feltártak. Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.
A régészek a feltárás során egy fiatalabb, római kori település maradványait is megtalálták, melynek lakói a szarmaták, egy iráni eredetű lovas nomád nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr.u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és jelentős erőt képviseltek a térségben. A régészek feltártak egy tárológödröt is, amely egy kislány temetkezési helyeként szolgált, aki mellett érdekes és szép mellékleteket találtak.
Kövessen minket a Facebookon is!
