Jövő nyárra indulhat meg a Bu-Be vasúton a személyforgalom
– Milyen adottságai lesznek a kiskőrösi állomásnak?
– Többvágányos rendszer, átrakó funkcióval rendelkező vasúti állomás épül. A vasúti rendszer tervezése és megépítése során például azt is figyelembe vették, hogy itt fog történni Európa egyik legnagyobb növényi olajgyárának, a foktői Viterra Növényolajgyártó Kft. ömlesztett termékének a vasúti fővonalra történő áthelyezése, mielőtt elindul a világ legkülönbözőbb pontjain található kiszerelő cégekhez.
Jelenleg a felsővezetékek felszerelése van folyamatban, ezt követi a vasúti védőberendezések megépítése. A tervezet szerint 2025 július környékén lezárulhat a fizikai kivitelezés utolsó szakasza is. Ezt követően indulhatnak meg a próbajáratok, egy rendkívül izgalmas időszakot megkezdve ezzel. Minden védelmi és irányító berendezésnek működnie kell teljes terhelés, azaz a szerelvény 160 km/órás sebessége mellett. A tesztelés körülbelül egy éves folyamat lesz. Ennek lezárultával, a vasúti szakhatósági ellenőrzéseket követően fogják végül kimondani, hogy forgalomba helyezhető a teljes szakasz, és megindulhat a személy- és teherközlekedés. Ezt optimista számítások szerint 2026 első félévében tartják elképzelhetőnek a szakemberek.
– A teherközlekedésről sok információ nyilvánosságra került már, de mi tudható a térséget érintő személyvonat közlekedésről?
– Néhány hónapja kapcsolatban vagyok a MÁV felsővezetésével, akik a vasúti menetrend tervezését készítik elő. Engem országgyűlési képviselőként elsősorban az érdekelt, hogy milyen szerelvények közlekednek, milyen sűrűséggel a térségben személyszállítást terén. Tekintettel arra, hogy a 160 km/órás sebesség a személyvonatokra is vonatkozik, az érintett települések – így a kiskőrösiek és térségbeli lakosok – számára „elérhető közelségbe” kerül a főváros, aminek felbecsülhetetlen előnyei lesznek. A Budapest-Kelebia vonalon lesznek nemzetközi szerelvények, amelyek Budapestről indulva Kunszentmiklós, Kiskőrös és Kiskunhalas állomásokon állnak meg mielőtt átlépik a határt, és továbbfutnak Szabadka, Újvidék és Belgrád érintésével.
Szeretném, ha megmaradna a gyorsvonat, amely Kiskunhalas-Soltvadkert-Kiskőrös-Szabadszállás--Kunszentmiklós településeken állt csak meg Budapestig. Az olyan, a vasút mentén fekvő kistelepülések érdekében, mint pl. Pirtó, Csengőd, Soltszentimre, Fülöpszállás, Szabadszállás, szeretnénk elérni, hogy maradjon meg legalább egy-két vonatpárral a minden településen megálló, klasszikus személyvonat járat. E célok reményében folyamatosan konzultálunk a tervező csapattal. Egyébként a terv szerint Kiskőrösről 60, Soltvadkertről pedig 70 perc lesz a menetidő Budapestre. Ráadásul a délről jövő vonatokat a tömegközlekedéssel rendkívül jól megközelíthető Keleti pályaudvarra vezérlik, tehát ennyi idő alatt a főváros szívében szállhat le az utas. (Az elővárosi vonatokat, így a Kunszentmiklósról induló járatokat Kőbányára irányítják.)
– Mit vár a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésétől?
– Összességében: az itt élők szemüvegén keresztül nézve én nagy lehetőségeket látok a vasúti közlekedésben a személyforgalom tekintetében. Emellett természetesen a tehervonat közlekedés is számos előnyt tartogat hazánk számára: első európai vámországként egyfajta logisztikai központ leszünk, amiből komoly bevétele származhat a Magyarországnak. Tóth Tímea
