XIII. Márton-napi újbor kóstoló a Kunság Borvidék boraival. Feldman: Együttes értékesítéssel jobb felvásárlási árakat érhetnének el a gazdák
Font Sándor és Frittmann János szavai abban teljesen egybecsengtek, hogy a szakmai fórumokon is mind inkább terjedő vélemény szerint a szőlészet-borászat ágazat legszervezettebb közössége a területére legnagyobb Kunság Borvidéken található, eredményei és kezdeményezései országos viszonylatban is példa értékűek. A köszöntőbeszédek elhangzását követően mindezt dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában grafikonokkal szemléltetve is megerősítette.
A hallgatóságot érezhetően a prezentáció azon része fogta meg legjobban, amely az Érdemi segítség a szőlőtermelés számára, valamint a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv alcímet viselte.
Mint elhangzott:
„Az idei év kétarcú: az energia-és inputanyagok árrobbanása, a történelmi mértékű aszály komoly nyomott hagyott az agráriumon. Ennek ellenére, az első félévben minden nehézséggel dacolva, a beruházások és az agrárexport is negyedével nőtt az elmúlt időszak azonos időszakához képest” – értékelte a magunk mögött hagyott hónapokat Feldman Zsolt.
Hozzátette:
„A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa termésbecslése szerint 2022-ben 4 millió mázsa szőlőtermésre lehet számítani, amelyből várhatóan 2,6-2,8 millió hektoliter bor készülhet. Az unió legnagyobb bortermelő országaiban az átlagosnál alacsonyabb mértékű idei bortermelésre számítanak. A magasabb szőlőfelvásárlási árakat két dolog nagyban segítené: ha a nagy felvásárló borászatok minél magasabb értékű borokat értékesítenének az exportpiacokon, amiből óhatatlanul több jut vissza a termelőknek, valamint ha a termelők létrehoznák azokat a termelői integrációs szervezeteiket, amelyek a közös értékesítés révén jobb feltételeket és árakat tudnak elérni a piacon.”
Az államtitkár a továbbiakban úgy fogalmazott:
„A Kunsági az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, a legtöbb szőlőültetvény megújítás is itt zajlik, amelyet a szőlőágazatnak nyújtott támogatások is segítettek.”
A támogatásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására. Ez a támogatás továbbra is a legnépszerűbb intézkedés a szőlőtermesztők körében. A fokozott érdeklődés miatt a 2019-2023 között rendelkezésre álló támogatási keret összege a korábbi 34 millió euróról 50 millió euróra emelkedett.
Feldman Zsolt rámutatott: A szőlőtermelés számára kulcskérdés a gépesítés és a technológiai megújulás, a munkaerő kiváltása és a hatékonyság növelése érdekében. Ezért pályázott sikeresen az ültetvények ápolásához szükséges gépek, eszközök beszerzésére 2021-ben 2.296 termelő és kapott eddig 27,2 milliárd Ft támogatást. Ezek mellett a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztéseket – amelyek a szőlőültetvények esetén például erőgépek, szőlőkombájnok és más munkagépek beszerzését jelenti - eddig 2.618 termelőnél 193 milliárd forinttal támogatta a kormány.
Az államtitkár fontosnak nevezte a szőlő és bortermelőknél is a szervezettséget, és mint fogalmazott, együttes értékesítés a szőlőtermelők számára is adott lehetőség, akár a hegyközségek keretei között. Jó példaként említette a tejágazatban már bevált közös termelői értékesítési formát, amelynek segítségével eredményesebb pozícióba kerülhetnek a felvásárlókkal folytatott tárgyalásokon.
Feldman Zsolt felhívta a figyelmet: a hét elején az Európai Bizottság elfogadta az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét, ezzel jóváhagyta a 2023-2027 közötti támogatások odaítélésének szakmai feltételrendszerét. Ezek alapján mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
Az előadó kulcsfontosságúnak nevezte az elkövetkezendő időszakot az országban lévő 170 ezer gazdálkodó, valamint a 4 ezer élelmiszeripari vállalkozás számára is, hiszen a működési kereteket ez határozza meg. S hogy fellélegezhetnek-e a gazdák a jövőben? – tette fel a kérdést az előadó, amelyre a választ maga adta meg: az uniós előírások, a ,,zöld” előírások tekintetében szigorúbbak lesznek, erre készülni kell. Fontos, hogy a gazdálkodók ne csak kötelezettséget, de lehetőséget is lássanak ebben, hiszen ezekhez az előírásokhoz különböző támogatások is társulnak. Aki okosan használja ki adottságait, ebből az újabb reformból nyertesként kerülhet ki.
A továbbiakban Dr. Németh Krisztina, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos főmunkatársa az aszály káros hatásainak kompenzálási lehetőségeiről beszélt, majd Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati intézetének igazgatója a 2022-es évjárat értékelése borászati szempontból címmel tartotta meg előadását. A szakmai programot Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára azzal az ígérettel zárta, hogy a Tanács ugyanúgy, mint tavaly, az idén is egyeztetni fog a nagykereskedelmi hálózatokkal, hogy a bor árában a szőlőtermelők érdekei is hangsúlyosabban érvényesüljenek.
A XIII. Márton-napi borünnep délelőtti szakmai programja a Kunsági Borvidék pincészetei újborainak kóstolásával, majd 18 órától jazz és boresttel zárult. Zs.F.
