Pályázatözönre számíthatnak a gazdák

Jelentős változásokra kell felkészülni a vidékfejlesztési és agrártámogatási rendszerben. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, információkról kaphatnak naprakész tájékoztatást az érdeklődők június 23-án, szerdán 17 órától a soltvadkerti GyöngyHáz Kulturális Központ és Könyvtár épületében megrendezett fórumon. A Soltvadkerti Gazdakör meghívására dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár tart átfogó előadást a következő másfél-két évben várható pályázatokról. Font Sándor országgyűlési képviselővel arról beszélgettünk, miért különösen fontos ebben az időszakban, hogy a gazdák tájékozottak és jól felkészültek legyenek.

ÚJ PÁLYÁZATI FELTÉTELEK

– Bár a 2021-2027-es pénzügyi ciklus már tart, a pályázatok és támogatások feltételei még nincsenek meghatározva. Ezért 2021 és 2022 úgynevezett átmeneti évek, amikor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat és támogatásokat még az előző hét éves pénzügyi ciklus feltételeivel lehet kiírni. 2023. január elsejétől azonban – mind a vidékfejlesztési pályázatok, mind pedig a termelési támogatások esetében – már új feltételek lépnek életbe – magyarázza Font Sándor.

DRASZTIKUS EU-S ZÖLDPROGRAM

– Milyen kérdéseket kell addig tisztázni?

– Jelenleg is zajlik az uniós mezőgazdasági miniszterek között egy egyeztetés, aminek során döntő mértékben egyezségre is jutottak. Az uniós agrárminiszterek és az Európai Parlament illetékes bizottsága közötti tárgyalások azonban megszakadtak, mert az Európai Parlament által elvárt drasztikus zöldprogram bizonyos részletei vitatottak. Arról van szó ugyanis, hogy bizonyos eddig használt technológiákat kellene megszüntetni, növényvédőszereket kivonni, hatóanyagokat csökkenteni, vagy különböző termésfokozó adalékok használatát drámaian korlátozni. A szabályozás – függetlenül attól, hogy melyik ország milyen mennyiségben használta addig ezeket a szereket – általánosan az eddig használt csaknem felére csökkentené az egy hektárra jutó vegyszer, hatóanyag, műtrágya… mennyiséget. Mivel például Dánia, Németország, Hollandia vagy Belgium jelenleg is kétszer annyit használni ezekből a szerekből, mint Magyarország, ők a szigorítás után érnék el azt a szintet, amit nekünk a felére kellene csökkenteni. Ha viszont ezt teljesítjük, a kiesett termésmennyiség miatt komoly versenyhátrányba kerülnénk a régi tagországokkal szemben. Szintén vitatott kérdés a kisebb területen gazdálkodók számára fenntartott, úgynevezett egyszerű támogatási rendszer sorsa. Ennek a lényege, hogy e kör számára könnyített feltételek mellett teszi lehetővé a termeléshez kapcsolódó pályázatok elérését. A vita most azon robbant ki, hogy az eddigi 10 hektáros határt most 5 hektárra csökkentenék, aminek következtében sokan kiesnének a kedvezményezett körből. Ez azért is súlyosan érintené őket, mert ily módon rájuk is érvényes lenne a szigorú vetésforgó alkalmazása a szántóföldi növénytermesztésben (ez alól csak az egyszerű támogatási rendszerbe tartozó gazdálkodók élveznek kivételt). Ennek agrárökológiai és számos más okból megvan a létjogosultsága, de 10 hektár alatt roppant nehéz betartani. Meglehetősen eltérőek az álláspontok az úgynevezett érzékeny ágazatok tekintetében is. Ezeket az EU közvetlenül nem finanszírozza, de az egyes tagországok a saját nemzeti költségvetésük terhére támogathatják. Ilyen például a baromfitartás, a sertéstartás, az állatbetegségek elleni küzdelem, vagy a tejtermelés. Most ezeknek az ágazatoknak a támogatási mértékét kívánják drasztikusan csökkenteni. Eltérnek az álláspontok bizonyos zöldprogramok létjogosultságának megítélésében is. Sokan érezzük úgy, hogy a „zöldítés” érdekében támasztott elvárások egy része nem csak veszélyezteti a termelést, de kifejezett élelmiszerdrágulást is eredményez. S míg az egyik oldalon azt várják a mezőgazdaságtól, hogy lássa el az EU lakosait és azon túl a segélyalapokat is töltse fel egészséges élelmiszerrel, az ágazat érdekeivel szemben értelmetlen, vagy minimális eredményt hozó zöldcélokat érvényesítenének.

ALKU DÉL-AMERIKÁVAL?

S ha már a megosztó kérdéseknél tartunk, az EU egyes tagországai olyan egyezséget kötnének Dél-Amerikával, hogy Európából vámmentesen fogadja az oda irányuló ipari termékeket, például Brazília, Chile és Argentína, aminek fejében ők vámmentesen hozhatják be élelmiszer alapanyagaikat: csirkét, tojást, szóját, gabonaféléket. Nos, tehát: miközben folyamatosan elvárják a mezőgazdaságtól a felhasznált hatóanyag mennyiségek csökkentését, erősen megkérdőjelezhető egy ilyen, számunkra komoly veszteséget okozó alku Dél-Amerikával, ahol ezeket a feltételeket lehetetlen, és jogosultságunk sincs ellenőrizni. Jelenleg 27 növényvédőszerről és gyomirtóról tudunk, amit az EU-ban már tilos használni, de Dél-Amerikában megengedett… Ezek és ehhez hasonló viták kereszttüzében vannak most a gazdák.

ÓRIÁSI A TÉT

– Milyen tétje van a várhatóan megszülető egyességeknek?

– Óriási. A mögöttünk hagyott hétéves ciklusban, azaz 2013 és 2020 között 1400 milliárd forintot használhatott fel vidékfejlesztési pályázatra Magyarországon a mezőgazdaság. Ez az összeg a következő hétéves ciklusban, azaz 2021 és 2027 között 4200 milliárd forint lesz, tehát a korábban felhasznált összeg háromszorosa. Nem mindegy, hogy ezekhez az összegekhez hozzá tudunk-e férni, és milyen feltételek mellett.

KÉSZÜLJENEK A GAZDÁK!

– Mit tehetnek a gazdálkodók a siker érdekében?

– Mint már említettem, a 2021-2022-es átmeneti évben még az eddig alkalmazott feltételekkel lehet kiírni a már megnyitott forrásokat, de 2023-ig dűlőre kell jutni a vitaanyaggal is. A magyar kormány úgy döntött, hogy ebben az időszakban 1500-2000 milliárd forint értékben fogunk vidékfejlesztési pályázatokat meghirdetni. A gazdák számára a legfontosabb most, hogy rendkívüli módon figyeljék ezeket a hamarosan tömegesen megjelenő pályázati lehetőségeket – a szarvasmarhatenyésztőktől a klasszikus zöldség-gyümölcs termeléssel foglalkozókon át a borászatokig – és készüljenek fel rá! Ezt szeretnénk segíteni a mostani rendezvénnyel is, Soltvadkerten.

Tóth Tímea

Kövessen minket a Facebookon is!