• Június 15. szombat, Jolán, Vid
Közélet 2023. október 2. 10:00

Ragaszkodik óvodájához Dunatetétlen

Ragaszkodik óvodájához Dunatetétlen
Az 564 lelket számláló Dunatetétlen meglehetősen fiatalnak számít a települések között: alig néhány évtizede, 1947-ben lett önálló község. Pálfi Mihályné itt, a nagyszülei házában született 1958-ban, pályafutása csaknem negyven évvel ezelőtt keresztezte szülőfaluja történetét, és azóta a kettő összefonódik. 1985-ben, mint tanácstag, 1988-ban községi elöljáró, 1990-ben előbb tanácselnök, majd 1990 ősze óta polgármesterként vesz részt a közéletben, ma már nyugdíj mellett. Vele beszélgettünk Dunatetétlen jelenéről és jövőjéről.

Hirdetés

Hirdetés

– Milyen adottságok között élnek napjainkban Dunatetétlenen?

– Jelentős még mindig a mezőgazdaságból élők aránya, van helyben két fémmegmunkáló vállalkozás, és sokan ingáznak a szomszédos nagyobb településekre. Korábban viszonylag jelentős munkáltatónak számított az önkormányzat is: elég sok közfoglalkoztatottunk volt, Start Mintaprogramot is mindig indítottunk, de mostanra lecsökkent ezek száma. Valamikor 15 közmunkásunk volt, jelenleg mindössze 8 fő. Egy tagóvodánk van, amelyet a hartai német nemzetiségi önkormányzat működtet, a tagiskolánkkal kapcsolatban pedig idén fájdalmas döntésre kényszerültünk, miszerint szeptembertől szüneteltetjük az oktatást. A kistelepülések között az utolsók egyikeként a végsőkig ragaszkodtunk az iskolához, mert a népességmegtartó erő egyik kulcsaként tekintünk rá. De most eljött az a pillanat, amikor úgy éreztük, hogy nem halasztható tovább ez a döntés.

– Milyen érvek mentén határoztak így?

– Ebben a tanévben a döntés időszakában összesen 9 tanulóval tudtunk számolni az 1-4 évfolyamon. Bár ez a szám azóta ideköltözés miatt 10-re nőtt, de még így is mindössze egy fő pedagógus bérét finanszírozza meg az állam ehhez a létszámhoz. Ezzel szemben eddig is három pedagógus dolgozott itt és a kisegítő személyzet, és ebből nem lehet engedni, ha legalább a megszokott szinten szeretnénk működtetni az intézményt. Emellett számolni kell az energiaárakkal is. Mindez – az év eleji költségvetési tárgyaláskor – szeptember hónapig 8 millió forint működés kiegészítésbe került volna a településnek. Mivel az óvodában is hasonló a helyzet – ott kicsit magasabb a létszám, de mindössze egy óvodapedagógusra kapunk finanszírozást, ezért idén ötmillió forinttal kellett hozzájárulnunk az egycsoportos óvoda működtetéséhez – a szülői véleményeket is figyelembe véve az a döntés született, hogy az óvodát szeretnénk elsősorban a településen tudni. A szülők átlátták a helyzetet, és átíratták az iskolásokat a hartai intézménybe.

– Hogy állnak egyéb intézmények és az infrastruktúra terén?

– Az önkormányzati hivatalt Hartával közös hivatalként működtetjük, a kirendeltségen egy főállású teljes munkakörben dolgozó munkatárs, egy közmunkás adminisztrátor és egy részmunkaidős pénzügyes dolgozik, jómagam pedig társadalmi megbízatású polgármester vagyok. A Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzattal közösen 2011-ben pályázati forrásból újítottuk meg a könyvtárunkat, ami azóta is működik heti 20 órás nyitva tartással, a könyvtáros pedig közösségszervezői feladatokat is ellát a településen. Az utak állagmegóvására folyamatosan figyelmet fordítunk, igyekszünk erre saját, vagy pályázati forrásból minden évben költeni. A közmunkaprogramban minden évben foglalkozunk a forgalmas földutak stabilizálásával. A csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztésére a TOP pályázatnak köszönhetően kerül sor, ugyanis májusban 112 millió forintos támogatást kaptunk a település teljes hosszán áthaladó Rákóczi út csapadékvíz elvezetésének megoldására. A projekt keretében csaknem 3000 méternyi árokelem és áteresz kiépítése, fejlesztése történt meg. Ez a beruházás azért is fontos, mert a későbbiekben további fejlesztések épülnek majd rá, a csatlakozó mellékutcák ráépítésével. Ráadásul a Rákóczi út páratlan oldalán 220 méter hosszúságú járdaszakasz is megújult térkőburkolattal, padkarendezéssel, az általános iskola és a községháza közötti ingatlanok előtt. Erre a Vidékfejlesztési Program keretében elnyert, több mint 6,6 millió forint vissza nem térítendő támogatásból nyílt lehetőség. Egyértelműen pozitív változást hozott a Solt és Akasztó településekkel közösen megvalósított kerékpárút fejlesztés, ami úgy érzem, hogy további lehetőségeket nyitott meg előttünk.

– Mi jelenleg a legnagyobb kihívás Dunatetétlen számára?

– A kistelepülés önkormányzata mostanra eljutott odáig, hogy maga az üzemeltetés és állagmegóvás is nagy kihívás. Az óvodához továbbra is ragaszkodunk, valamint kiemelt feladatnak tekintem az elavult ivóvíz rendszerek fejlesztését, javítását. Meggyőződésem, hogy ennél égetőbb feladat nincs. Dunatetétlen jelenleg Kalocsáról kapja az ivóvizet, mivel a helyi kutunk az uniós csatlakozás következtében életbe lépett új szabványoknak nem felelt meg. Nagy fájdalommal vettük tudomásul, hogy több mint 30 kilométerről érkezik hozzánk a víz, a helyi kutunkat pedig lakat zárja. Ennek megoldására egyelőre nincsenek pályázatok, de én nagyon reménykedem, hogy lesznek.

– Milyennek látja a település jövőképét?

– A CSOK módozatoknak köszönhetően az ingatlanforgalom lendületet vett, némileg emelkedett a lélekszámunk is. Viszont az a tapasztalatom, hogy a megemelkedett építési költségek miatt új lakásépítés nincs. Sajnos arra is látunk példát, hogy a nemrégiben megvásárolt ingatlant próbálják tovább értékesíteni. Mindezek alapján úgy érzem, hogy a kistelepülések fejlődési üteme nagyon bizonytalan.

Tóth Tímea

Kövessen minket a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés