Törvény

Napihír: Pécsett brutálisan összevertek két meleg orvost, az egyikük elájult a verés során. A ballib média hozta a hírt, sejtetvén, hogy a szomorú eset nem sokkal az általuk csak „melegellenesnek” nevezett törvény parlamenti elfogadása után történt. Tehát itt a következmény, harsogták: a törvény olaj volt a tűzre, már az utcán verik a melegeket. – Pár napra rá azonban kiderült, hogy a tettesek a hazánkban évszázadok óta élő, indiai eredetű kisebbséghez tartozók voltak, és az összetűzésnek semmi köze sem volt az érintettek szexuális életformájához. Vagyis hétköznapi, bár kétségtelenül sajnálatos, utcai összetűzés volt. Na persze, az érintett sajtóorgánumok ezt a hírt már „elfelejtették” közzé tenni. Súlyos dilemma gyötörte őket, most akkor a melegeket védjék vagy a romákat… Kibújt a szög a zsákból.

Nagyon unalmas már, hogy a vízcsapból is újra meg újra ez a téma folyik. Miért is?

Azt mondjátok, hogy a minap elfogadott törvény súlyosan diszkriminálja a szexuális kisebbség tagjait. Hála nektek, ezt a vélekedést azonnal felkapta a hazánkba folyamatosan belekötni, belerúgni akaró nyugati média és persze, vezető nyugati politikusok is. Mást se hallani, mint hogy Magyarországon gyűlölik, üldözik a saját maguk nemét előnyben részesítő hölgyeket és urakat.

Én meg azt mondom, hogy nem olvastátok el az ominózus törvényt. Ahogyan egyetlen nyugati „elvtársatok” sem vette ehhez a fáradságot. Hogy ne maradjatok tudatlanságban, ide ollózok nektek némi segítséget. A törvény címe így hangzik: „2021. évi LXXIX. törvény a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról.” – Tehát, ha akarjátok, a neten meg is kereshetitek lelkes tanulmányozásra ezt a törvényt. Mivel azonban ebbéli szándékotokban, - az előzmények után nem vagyok biztos, álljon itt egynéhány részlet is a törvényből:

5/A. § E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

„9/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást (e § alkalmazásában a továbbiakban: program) csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.”

Tehát, tetszik vagy nem tetszik, ez a törvény a gyermekeinket védi és azt a jogot biztosítja számukra, hogy tizennyolc éves korukig a szexuális nevelés és irányultság terén, kizárólagosan a szüleik nevelő szándéka érvényesülhessen. Erre erősít rá a miniszterelnök is, amikor azt mondja: „ez a törvény nem a homoszexualitásról, hanem a gyermekek szexuális neveléséről szól.” A szülők dolga annak eldöntése, hogy a gyermek hogyan és miképpen ismerkedik meg a szexualitás kérdéskörével. "Az államnak pedig az a dolga, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy a szülők ezeket a jogaikat valóban gyakorolni tudják. Ez egy gyermek- és szülővédelmi törvény." Pont.

Hogy felnőtt korban ki hogyan él, az már az ő dolga. Persze, nem kell egyetértenünk azzal, ha Jóska meg Béla összebútoroztak, - de ez az ő dolguk. Az államhatalom semmiképp nem avatkozik bele döntésükbe.

Mint öt gyermekes apa azonban kijelentem, hogy ha az óvodában vagy az iskolában a gyerekeimet egy cukros bácsi akarta volna felkészíteni a „modern, haladó életre”, vagy bármelyik szivárványos szervezet arra buzdította volna őket, hogy változtassák meg a nemüket, nos, valószínűleg nem álltam volna jót magamért. Mert akármit is mondotok, ez a törvény erről szól. Védi az én szülői jogaimat, hogy legalábbis tizennyolc éves korukig a gyerekeimet úgy neveljem, ahogyan engem is nevelt a jóra, a szépre édesapám és édesanyám, s ahogyan őket is felnevelték a nagyszüleim. És ez így működött generációkon át… Ja, és ne feledjük, ez a törvény védi a felnövekvő nemzedékek jogait is.

Attól, hogy a világ körülöttünk teljesen a feje tetejére állt, attól még mi itt talpon maradhatunk. Két lábbal, szilárdan állva.

Lupták György

Kövessen minket a Facebookon is!