A turizmusban is szerepet vállalna Bátya

Bátya 2000 főt számláló település a kalocsai kistérségben, Kalocsa közvetlen szomszédságában. Vélhetően ennek a közelségnek is köszönheti népszerűségét a letelepedő fiatalok, családok körében. Mivel azonban a község lakossága e kedvező körülmény ellenére is csökkent az elmúlt évben, Fekete Csaba polgármester egyik legfontosabb feladatának tartja a falu népességmegtartó erejének erősítését. Ennek módját pedig a folyamatos fejlesztésekben látja. Ezért is ragadnak meg minden alkalmat, pályázati lehetőséget a különböző fejlesztési források elnyeréséhez.

– Milyen szolgáltatások, intézmények szolgálják az itt élők kényelmét, komfortját?

– Van orvosi és fogorvosi rendelőnk, gyógyszertár és posta is. A polgármesteri hivatalon kívül nappali ellátásra, szociális étkeztetésre és házi gondozásra kialakított szociális intézményünk működik, óvodánkba átlagosan 50 gyermek jár, általános iskolánk nyolc osztálynak ad helyet.

– Mióta tölti be a polgármesteri pozíciót?

– Első ciklusomat töltöm polgármesterként, előtte egy ciklusban alpolgármesterként tevékenykedtem, két ciklusban pedig képviselő voltam. Tősgyökeres bátyai vagyok, itt töltöttem az egész életemet a felsőbb tanulmányaimat leszámítva. Végzett településfejlesztő vagyok, a fejlesztések elkötelezett híve. Ez megmutatkozik abban is, hogy nagyon sok projektünk valósult meg és sokat tervezünk is. Minden pályázati lehetőséggel élünk, így próbáljuk a települést szépíteni és korszerűbbé, komfortosabbá tenni. Benne vagyunk olyan vízmegtartó megoldásokat kutató projektben, aminek célja kimondottan a Duna-Tisza köze vízvesztésének mérséklése, illetve megszüntetése.

– Milyen konkrét pályázati eredményekről tud beszámolni?

– TOP, JETA és Magyar Falu Program források felhasználásával számos fejlesztésre nyílt lehetőségünk. Energetikai felújítás történt a szociális központban és a polgármesteri hivatalban, továbbá megújult mindkettő belső tere is. Teljes felújításon esett át a nappali ellátó intézményünk, és négy csapadékvíz elvezető projektet is megvalósítottunk 48, 60, 70 és 130 millió forint értékben. Az utolsó most folyik, és nemsokára végzünk a kivitelezéssel.

Ezen kívül játszóteret és garázsokat építettünk, megújult az óvoda teljes tetőszerkezete és a folyosó, napelem rendszerrel szereltük fel az épületet, valamint javítottuk az eszközállományát is. Legutóbb pedig egy minibölcsőde szárnyat is építettünk az óvoda épületéhez, most várjuk a működési engedélyt. Kívülről felújítottuk a templomot, és az orvosi eszközállomány bővítésére is tudtunk ötmillió forintot fordítani. Volt egy identitás pályázatunk, amiben a környék településeivel összefogva szomszédoló programokban vettünk részt. Utas pályázatainknak köszönhetően pár utca új aszfaltréteget kapott. Javítottuk a védőnői eszközállományt, kis játszóteret alakítottunk ki, urnakertet létesítettünk és megújítottuk a ravatalozót, valamint a községháza udvarát és kerítését, kívül-belül felújítottuk a faluház épületét és lecseréltük bútorzatát.

– Milyen tervek várnak még megvalósításra?

– Jelenleg két pályázaton dolgozunk. Az egyik a közpark térburkolattal való megújítását, zöldfelületek utcabútorokkal való ellátását és egy szép sétányt kialakítását tartalmazza, a másik épületenergetikai fejlesztéseket. Utóbbi az iskola komplett fűtésének hőszivattyús rendszerre történő átalakítását és napelem rendszer kiépítését tartalmazza, ami a tornacsarnokot és az ebédlőt, valamint a faluházat is ellátja. Folytatódik az a projekt is, amelynek keretében vízmegtartó megoldások prototípusait hoztuk létre az ország öt településén. Ennek a vízmegtartásra irányuló programnak most a második lépcsője következik, amikor már a Sárköz-csatorna vízgyűjtőjén több vízmegtartó megoldást hozunk létre.

– Mi a helyzet a helyi vállalkozások tekintetében?

– Az adóerő képességünk nagyon kicsi, ugyanis kevés a vállalkozás és volumenüket tekintve is elég szerények. Jelen pillanatban új ipari területet jelöltünk ki, ott tervezzünk egy ipari park létrehozását. Reméljük, hogy lesz rá mód pályázati pénzből megvalósítani, és serkenteni a beruházási, vállalkozási kedvet térségünkben.

– Milyen lehetőségek vannak a szabadidő tartalmas eltöltésére, a közösségi programokra Bátyán?

– Sporthorgász egyesület és labdarúgó szakosztály működik, a Rozmaring Nemzetiségi és Hagyományőrző Egyesület a rác kultúra ápolásáért tesz sokat, míg a polgárőr egyesület a falu közbiztonságának megteremtésében vállal szerepet. Több kisebb kulturális programot szervezünk az év során, ezek köre reményeink szerint a jövőben bővülni fog, ugyanis egyelőre négy órában, de már van közművelődési szakemberünk. Legközelebb júliusban, a családi pikniken szeretnénk összegyűjteni a falu apraját és nagyját egy közös programokkal teli napra.

– Távlatokban milyen kitörési pontokat, lehetőségeket lát a település életében?

– Tágra nyitjuk szemeinket és a kapuinkat minden segítség, támogatási és fejlődési lehetőség előtt. Örömmel csatlakoznánk például ahhoz a koncepcióhoz, ami – megyei koordinálás mellett – a Dunát Bátyával összekötő kerékpározható út építését és a Sárköz vízrendszerének hajózhatóvá tételét tartalmazza. Mi nagyon örülnénk egy ilyen koncepciónak egyrészt azért, mert bekapcsolna bennünket a kerékpáros turizmus vérkeringésébe, másrészt nálunk szinte keresztezik egymást a vízi, a szárazföldi és a kerékáros útvonalak. Ebből adódóan szívesen csatlakoznánk egy olyan kölcsönzővel a projekthez, ami a járműváltásra – például gépjárműből csónakra, kerékpárra – kínálna megoldást. Ezt szeretnénk majd megvalósítani megyei beruházásban. Ugyanakkor reméljük, hogy a Közép-Duna menti kiemelt térség tagjaként részesedünk azokból a forrásokból is, amelyeket felzárkóztatásra és településfejlesztésre lehet fordítani.

Tóth Tímea

Kövessen minket a Facebookon is!