• Július 22. hétfő, Magdolna
Gazdaság 2023. augusztus 21. 10:18

Minden akadály elhárult a szőlő felvásárlási árának emelése elől

Minden akadály elhárult a szőlő felvásárlási árának emelése elől
Semmi sem indokolja, hogy minimum 20 százalékkal ne növekedjen idén a szőlő felvásárlási ára – véli Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ezt többek között az EPR-díj összegének csökkentésével és a kiürült borospincékkel indokolta a politikus a szüret előtti helyzetfeltáró beszélgetésben.

Hirdetés

– Nemrégiben jelentették be, hogy – a borászok kérésének megfelelően – a kormány az eredetileg meghatározotthoz képest csökkentette a borosüvegek után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer EPR díjtételének mértékét. Összefoglalná az idáig vezető utat és a döntés hatásait?

– Ehhez messziről kell indulni. Legalább július 1-jéig, amikor a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. elindította az általa elnyert hulladékkoncesszió keretében a szolgáltatást, amit a következő 35 évre elnyert. A háttérben az Európai Unió nagyon szigorú hulladékhasznosítási és - kezelési szabályaira való felkészülés áll, ugyanis komoly büntetésre számíthatnak azok a tagállamok, amelyek nem teljesítik ezeket az előírásokat. A legfontosabb sarokszámok szerint 2040-ig a tagállamoknak 65 százalékos újrafeldolgozási arányt kell elérniük és 10 százalékra kell csökkenteniük az úgynevezett lerakási arányt. Viszonyításképpen: Magyarországon jelenleg 32 százalék az újrafeldolgozási arány és több mint 50 százalékos a lerakott mennyiség. A cél elérése érdekében szükséges, és az EU által kötelező elemként előírt változás az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek bevezetése. Az EPR-díjak elvi alapja, hogy maga a szennyező fizesse meg a visszagyűjtés és az újrahasznosítás költségeit. Ez eddig rendben is van, csakhogy az előkészületek során az üvegeknek olyan magas díjat határozott meg a MOHU Mol, ami a borászatokat rendkívül előnytelen helyzetbe hozta volna. Ennek az érdekérvényesítésnek az élére állt a soltvadkerti Frittmann János, aki néhány hónapja a borászatok csúcsszervének, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöki posztját tölti be. A folyamatot magam is támogatni igyekeztem a rendelkezésemre álló eszközökkel. Így például az általam elnökölt Szőlő, bor és pálinka albizottság ülésén – a döntéshozók és a szakma érintett képviselői közreműködésével – napirendi pontként tárgyaltuk meg a betétdíjas visszagyűjtés elméletét és a magyarországi aktuális borhelyzetet. 

– Milyen érvek mentén sikerült elérni a díjmérséklést?

– A MOHU Mol terveinek ismeretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nemzetközi adatgyűjtésbe kezdett és áttekintették a helyi viszonyokat is. Ezek ismeretében több, az eredeti elképzeléstől eltérő javaslat született, és a tárgyalások során – igen rugalmasan – több általunk felvetett kérdést is elfogadtak. Az EPR díj tekintetében azonban nagy volt az ütközet. Frittmann János arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett díjmérték az ágazat számára nem kigazdálkodható, egy gyengébb évben el sem éri a nyereség azt a mértéket, amit erre a tételre ki kellene fizetnie az érintetteknek. Így fennáll a veszélye annak, hogy a szőlő felvásárlási árát lesznek kénytelenek csökkenteni a borászatok az életben maradásért. Holott szakmai szempontból nézve legalább 20 százalékos szőlő felvásárlási ár növekedésnek kellene idén megvalósulnia ahhoz, hogy kompenzálja az üzemanyag, a növényvédőszerek és az élőmunka díjának növekedését. Óriási elismerés illeti Frittmann Jánost, amiért ezeket az érveket és a lehetséges következményeket minden döntéshozó szervvel megismertette. A megdönthetetlen érvek végül célba értek, és a kormány elfogadta a javaslatot miszerint az eddig használt környezetvédelmi termékdíj mértékét viszi tovább az EPR díj, azaz: a borászatokat nem sújtja semmilyen újabb terhelés. Ezzel egy akadály elhárult a szőlő árának növekedése elől.

– Volt más is?

–  A borkészletek nagymértékben befolyásolják minden évben a szőlő iránti keresletet, így természetesen a felvásárlási árakat is. Ezért is tekintjük át minden nyár elején a Szőlő, bor és pálinka albizottság ülésén a várható helyzetet. Ezt most is megtettük, és azt láttuk, hogy összességében jól állunk. Egy dinamikus export zajlott le, miközben immár harmadik éve gyakorlatilag megszűnt a tömeges, hengeres tartályokban érkezett olcsó, silány minőségű borok importja. Relatíve üres pincék várják a szőlőt a termelőktől. Egy helyen mutatkozik gond, nevezetesen a testes vörösborok iránti igény határozottan csökken. Ezt az európai trendet a spanyolok, olaszok, franciák már évekkel ezelőtt jelezték, és most úgy tűnik, hogy elérte Magyarországot is. Ez már látszik a maradék készleteken. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa emiatt engedélyt kért 50-100 ezer hektoliter lepárlásra. Most kíváncsian várjuk, hogy lesz-e ennyi jelentkező, vagy az érintettek inkább megpróbálják értékesíteni a készleteket.

– Hogyan érinti ez a változás a hazai bor ágazatot?

– A fogyasztói szokások változnak. Jelenleg a kereslet emelkedés a könnyű fehér borok és rozék irányába mozdul el. Ez azt is mutatja, hogy a Csongrádi és a Hajós-Bajai borvidék ismét fókuszba kerülhet, a változás távlatokban talán kitörési lehetőséget hoz számunkra az itt termelt szőlő és az úgynevezett reduktív eljárású borok tekintetében. Ami pedig a rövid távú kilátásokat illeti, nem látok okot arra, hogy ne teljesüljön idén a minimum 20 százalékos szőlő felvásárlási ár növekedés. Tóth Tímea

Kövessen minket a Facebookon is!


Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés