Új dimenziók nyílnak a térségben a három gigaberuházás által
– 2024 nyarára tervezik a legújabb, Kalocsa és Paks között épülő Duna-híd átadását. Milyen fázisban tart az építkezés?
– A tervezett ütemezéshez képest igen jól halad a beruházás. A kora tavasszal megkezdett építkezést eddig a Duna vízállása is segítette. Amennyiben ez így marad, a prognózisok szerint akár 2023 év végére, 2024 év elejére befejeződhet az építkezés. Tekintettel azonban a Duna igen hektikus vízállására, egyelőre rendkívül óvatosak vagyunk a becsléssel. A leendő Duna-híd egyébként – mint ismert – a kalocsai oldalt a 6-os főúttal és az M6-os sztrádával köti majd össze. Innen lesz leágazás az atomerőmű területére, ami a majdani munkaerő számára egyszerűen és gyorsan elérhetővé teszi azt. Jelenleg az alap készítése történik. Hamarosan érkezik Budapestről a Clark Ádám Uszódaru, amely a pillérek alapozásában lesz a kivitelezők segítségére. Magyarország legnagyobb úszódaruja a Duna vizének az elrekesztésével teszi majd lehetővé az óriási tömegű vasfalak egymáshoz illesztését. A Kalocsa környéki beruházások is mind jobban megmutatják magukat. Amit már láthatnak az arra járók, hogy gőzerővel épülnek a paksi építkezés kiegészítő beruházásaként a településeket összekötő négyszámjegyű alsórendű utak. Mintegy 72 kilométer hosszúságban egy aszfaltréteg már elkészült. Ha nem jön tartós hideg, decemberben várhatóan lezárulnak ezek a fejlesztések.
– Van arra mód, hogy ebbe a laikusként gigantikusnak tűnő építkezésbe bepillantást nyerjen az érdeklődő?
– Ha valaki szeretné megtekinteni, van rá lehetőség. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 92 milliárd forintos beruházását a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezi, amely létrehozott e célra egy látogatóközpontot. A Duna Aszfalt Facebook oldalán: https://www.facebook.com/dunaaszfalt rendszeresen nyilvánosságra hozzák azokat az időpontokat, amikor lakossági, illetve műszaki érdeklődőket – előzetes bejelentkezés és a minimum létszám betöltése esetén – fogadják egy elméleti, interaktív eszközök segítségével történő tájékoztatásra és körsétára a műtárgy közvetlen közelében. Mérnökök, beruházók és üzemeltetők részére külön egyeztetett időpontban biztosítanak alkalmat a projekt megtekintésére. A jelentkezés módjáról és feltételeiről is itt találnak részleteket az érdeklődők.
A vasút leggyorsabb a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között
– Alig néhány nappal ezelőtt, október 15-én, Kiskunhalason lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét. Sokszor esett már szó ennek a fejlesztésnek a lehetséges hatásairól a Régió Naplóban, de most, hogy belátható időn belülre került a beruházás, másként figyelünk az erről szóló hírekre. Mit emelne ki az aktualitások közül?
– A Budapest-Belgrád duplavágányú, 160 km/órás sebességgel közlekedő vasút egyeztetésének utolsó szakaszában járunk. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az említett eseményen úgy fogalmazott, hogy a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A beruházás Pireusz kikötőjéből teremt magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. Ennek megvalósulása nem kevesebbet jelent, mint hogy a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. A most induló korszerűsítést számos kiegészítő beruházás övezi. A fejlesztés eredményeképpen a két főváros között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.
A korszerűsítés 152 kilométeres szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. Kilométerenként 160 km/óra lesz az engedélyezett sebesség, öt új állomásépület lesz – köztük van a kiskőrösi is –, a meglévő épületek közül nyolcat – például a kiskunhalasit is – teljesen felújítanak.
Megmarad minden földutas vasúti kereszteződés
– A kiskőrösi térséget hogyan érintik az előkészületek?
– Az egyeztetések az utolsó fázisban tartanak. Jelenleg az önkormányzatokkal való egyeztetések folynak az új vasúti megállóhelyek és parkolóhelyek, aluljárók építéséről, és a szelvény szélesedése miatt érintett mezőgazdasági területekhez vezető bevezető utak építéséről. Az összes vasúti átjáró egyeztetése már megtörtént, térségünkben megmarad valamennyi földutas kereszteződés is. Ezek nagyfokú biztonsági berendezésekkel lesznek ellátva: a fényjelzés mellett teljes, kétoldali csapórudas lezárással. Várhatóan a jövő év tavaszán- nyár elején fizikailag is elkezdődhet a vasúti rendszer felszedése és újra rakása annak figyelembevételével, hogy a jelenleginél enyhébb ívek lehetővé tegyék a közlekedő vasúti szerelvény számára a 160 km/óra sebesség folyamatos tartását. Két-három év alatt ígérik a komplett befejezést.
Márciusban indul a vadkerti elkerülő út építése
– Hol tart jelenleg a Soltvadkertet elkerülő út építésének előkészítése?
– Az előbbiekben említett beruházásokhoz képest lényegesen kisebb mértékű, de jelentőségét tekintve meghatározó a térség számára ez a fejlesztés. A napokban megjelenik a kivitelezői közbeszerzési eljárás, és ha minden az elképzelések szerint történik, március környékén átadják a munkaterületet a nyertes kivitelezőnek. Ezt követően megkezdődhet a munka. A becsült összeg, mintegy 21 milliárd forint el van különítve, tehát a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
Az elkerülő úttal érintett földtulajdonosok hamarosan megkeresést kapnak a magyar államtól, ami az általuk tulajdonolt földre, vagy területre vonatkozó ajánlatot tartalmazza. Ez egy nagyon begyakorolt árképzésen alapul, amit az eddigi tapasztalatok alapján mintegy 90 százalékban elfogadnak a tulajdonosok. Ebben az esetben 30-50 napon belül átutalással megkapják a megjelölt összeget. Aki ezt nem fogadja el, az fellebbezéssel élhet. Ilyenkor az árról bírósági döntés születik majd, de ez a kivitelezés megkezdését nem akadályozhatja. A munkálatok várhatóan két évet vesznek majd igénybe.
– Bizonyára van elképzelése arról, hogy milyen hatást gyakorol a térség jövőjére az említett három beruházás. Megosztaná velünk?
– A vidék- és térségfejlesztési, társadalmi mobilitási szempontokat figyelembe véve még a legóvatosabb becslések esetén is nyugodtan elmondhatjuk, hogy a térség fejlődésére és népességmegtartó erejére az elmúlt 50 évben nem gyakorolt ilyen pozitív hatást beruházás, mint a felsoroltak. Kiskőrös és Soltvadkert térségében már előkészületek folynak nagyobb léptékű ipari parkok kialakítására az elkerülő utak gyűjtőhatásai és a vasút miatt. Az már most látható, hogy megkülönböztetett figyelemmel érdeklődnek a potenciális befektetők a Belgrád-Budapest vasútvonal melletti logisztikai parkok, összeszerelő üzemek létesítésére alkalmas iparterületek iránt. Ennek a gazdasági hatásait ma még nem tudjuk pontosan felmérni. Ahogy azt sem, hogy mit jelent az érintett településeken a családok, társadalmi közösségek számára a fiatalok visszaáramlása. Ez a jelenség már érzékelhető: az elszármazott gyerekek magasabb tanulmányaik elvégzése után – Budapest, Kecskemét, Szeged elrugaszkodott ingatlan árai miatt is – lehetséges alternatívaként tekintenek a Budapest-Belgrád vonal mentén fekvő településekre. Ugyanis Kiskőrösről például egy óra alatt Budapesten, a Keleti pályaudvarnál lehetnek. Ez rövidebb utazást jelent, mint a főváros valamelyik külsőbb kerületéből bejutni. Láthatóan merőben új perspektívák ezek a vidék előtt. Kalocsa térségében az M6-os sztrádára való rákötéssel nyílnak meg új lehetőségek. Így például esélyt kapnak az ott élők arra, hogy Paks, Szekszárd térségében munkát vállaljanak. Mindezek a dimenziók a megélhetés, a munkaerő áramlás, a beruházások szempontjából is megváltoztathatják az eddigi rögzült viszonyokat. Tóth Tímea
Kövessen minket a Facebookon is!
