Nagy István agrárminiszter: Történelmi lehetőség előtt áll a magyar mezőgazdaság
Dr. Nagy István mondanivalójából kiviláglott: az EU Közös Agrárpolitikájához (KAP) kapcsolódó stratégiai terv megvalósítása, a 2027-ig hazánknak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatás hatékony felhasználása történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak, a magyar agráriumnak. A fejlesztési ciklusban több mint 5300 milliárd (!) forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére.
A téma jelentőségét az is bizonyítja, hogy a Dr. Nagy István nevével fémjelzett fórumon dr. Filvig Géza házigazda polgármester mellett köszöntő beszédet mondott Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője, Bányai Gábor kormánybiztos, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács Társelnöke.
A több mint másfél órás, rendkívül tartalmas, adatokban bővelkedő beszélgetés valamennyi részletét írásban nehéz lenne visszaadni, így összefoglalónkban a legfajsúlyosabb kérdésekre koncentrálunk.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos élelmiszerellátás alapját jelenti. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik- közölte elöljáróban Dr. Nagy István.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének forrása: 6,8 milliárd euró, ez teljes egészében uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az Európai Unió, ami meghaladja az 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon. Megteremtették a lehetőségét annak, hogy a pilléreken belüli források átcsoportosíthatók.
Nagy István kifejtette:
Az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. A vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben.
Ez az összeg négyszer több, mint az előző uniós költségvetési időszakban. A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg a magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53%-kal, vagyis 862 euróra növekedjen. Az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117%-kal, 1,8 milliárd euróra növekedhetnek.
A miniszter aláhúzta: mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A miniszter részletesen taglalta, hogy nehéz tárgyalások után az egy hektárra jutó alap támogatás 147 euró, amit 10 hektárig plusz 80, 150 hektárig plusz 40 euró támogatással egészítenek ki, és még ott vannak a különböző jogcímeken megszerezhető kiegészítő támogatások, ide sorolva a fiatal gazda programot, a generációváltásra juttatott támogatásokat.
Dr. Nagy István szerint a történelmi méretű idei aszály is rávilágított arra, hogy a hazai agrárium szereplőinek is szembesülniük kell a klímaváltozás drasztikus következményeivel. Arra kell számítaniuk, hogy a szélsőséges időjárási tényezők egyre többször és egyre nagyobb mértékben gyakorolnak hatást gazdálkodásukra. A helyzetet csak tovább rontotta az orosz-ukrán háború következtébe kialakult infláció és drasztikus áremelkedés. A tárcavezető véleménye az, hogy az idei év végre az infláció egy számjegyű lehet, és fogyasztói árak is stabilizálódnak, egyes termékek esetében csökkennek. A szociális okok miatt bevezetett ársapka kivezetésének lehetőségét áprilisban vizsgálják meg.
A miniszter úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió környezetvédelmi erőfeszítései (a Farm to Fork és a biodiverzitás programjai) jó célok, igaz, a végrehajtásuknál körültekintően kell eljárni. Fontos, hogy a Green Deal (a Zöld Megállapodás) ne blokkolja a „magyaros kurázsinkat”, hanem éppen ellenkezőleg: használjuk ki minden elemét, amit csak tudunk. Miután 2023-2027 között nőnek a hazai zöldkiadások, illetve az ország felkészült az új KAP keretrendszerhez, e területen is nyertesek lehetünk. Ám a sikeresség fő feltétele a korszerűsítés, a szakmailag megalapozott precíziós technológiák alkalmazása, a vetőmagok jó genetikája, illetve a vagyon- és terménybiztosítás mellett az árkockázatok kezelése, az öngondoskodás erősítése. Azt az uniós előírást azonban tudomásul kell vennünk, hogy felszín alatti vizet öntözésre nem használhatunk, a felszín felettiekkel való gazdálkodást pedig új alapokra kell helyezni. Ugyan az öntözési közösségek száma egyre gyarapodik, ám hiába a lehetőség, ha a gazda drágának találja a vizet, és nem öntöz, holott a termésátlagát akár meg is kétszerezhetné – tehát szemléletváltásra is szükség van.
A miniszter az ágazat nehézségeiről szólva nem rejtette véka alá, hogy a rendszerváltozás utáni birtokszerkezet átalakítás, a feldolgozóipar külföldi kézbe kerülése, például a cukorgyárak eladása, az öntözőrendszerek, öntözőcsatornák elhanyagoltsága, az állattartás nehézségei olyan örökség, amin egykettőre nem lehet változtatni, de jó úton haladunk. A KAP Stratégiai Tervnek köszönhetően folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása.
Dr. Nagy István rámutatott: a világban zajló folyamatokból az látszik, hogy ez az év sem lesz könnyű a mezőgazdaságban, nehezedik a finanszírozási környezet.
A miniszter szerint mindezen kihívás ellenére különösen kiemelkedő eredmény, hogy a magyar mezőgazdaság tavaly is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben nőni tudott az agrárexport is.
A jövő szempontjából fontosak a megvalósult, vagy még folyamatban lévő fejlesztések, amelyek hatékonyabbá és ellenállóbbá teszik a gazdaságokat a termelési nehézségek kezelésében. Nagy István arra kérte a gazdákat, aki finanszírozási, vagy hitel problémák miatt nem tudja megvalósítani pályázati vállalásai, az inkább adja vissza, és majd kedvezőbb helyzetben újra pályázzon, hogy a forrás ne vesszen el, minden egyes euró hasznosulhasson.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar Stratégiai Tervnek központi és átfogó célját képezik a kis- és közepes gazdaságok és azok további erősítése.
Az erre irányuló kérdésre válaszolva a miniszter szólt arról is, hogy az ukrán- eredetileg hazánkon csak átszállított - gabona egy része a szomszédos országokban és Magyarországon marad, ami gondot okoz, sokan nem tudják eladni a saját gabonájukat. Erre figyelemmel az ide exportált gabona minőségét a nemzeti gabonapiac és a fogyasztók védelme érdekében szigorúan ellenőrzik. Már csak azért is, mert az ukrán gabona sokszor nem felel meg az uniós előírásoknak, hiszen Ukrajnában számos olyan növényvédő szert és egyéb anyagot használnak, amelyek az unióban már évtizedek óta tiltólistán szerepelnek. Mindeközben mi az uniós csatlakozásukkor vállaltuk, hogy a növényvédő-szerek alkalmazását 50 százalékkal csökkentjük, tehát más uniós kelet-európai államokkal együtt többszörös hátrányba kerültünk.
Dr. Nagy István a kerekasztal beszélgetés végén minden egyes gazdának köszönetet mondott a helytállásét.
Mint elhangzott:
„Ezekben az embert próbáló időkben egyáltalán nem azt érzékelem, hogy a gazdák csüggednének, vagy feladnák, hanem hogy sokkal inkább ezekből a nehézségekből erőt merítnek és küzdenek. Azt mindenkinek a szívére szeretném kötni, hogy ezekben a nehézségekben lássák meg a lehetőséget is, lássák meg, hogy fejlesztéssel, beruházással hogyan lehet ezeket a nehézségeket kivédeni. Amíg ez a ciklus zajlik, az nem más, mint a 21.-ik századi magyar mezőgazdaság születése. Tudjuk, hogy a születés fájdalmakkal teli, de aki nem képes változtatni, az lehet, hogy vesztes lesz. Azt remélem, hogy mindazok, akik a magyar mezőgazdaságban maradnak, nem foglalkozásként, hanem életformaként tekintenek erre, ami egészen más. Ez az időszak azt is jelenti, hogy a magyar mezőgazdaságból élőknek a jövedelmi viszonyai gyökeresen fognak megváltozni. Én abban vagyok érdekelt, hogy ebben minél sikeresebbek legyünk”- zárta mondanivalóját Dr. Nagy István agrárminiszter.
A fórum folytatásában Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója az ügynökség mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységét mutatta be, majd az est a császártöltési Mendler Borház borkóstolójával, hagyományőrző agrárvacsorával zárult. Zsiga Ferenc
Fotó: Vermes Tibor (kormany.hu)
