Takarékos üzemmódra kapcsol a kiskőrösi önkormányzat
– Ahogy felocsúdtunk a Covidból, 2022 év elején megérkezett a következő csapás: a szomszédban dúló háború. Ennek következményei és hatásai határozták meg az elmúlt időszakot. Az üzemanyag árak emelkedése, a megugró infláció mellett a fűtésszezonnal az energiaválság állított kihívások elé bennünket – foglalta össze az elmúlt év legmeghatározóbb eseményeit a polgármester.
– Hogyan sikerült alkalmazkodni az újabb rendkívüli helyzethez?
– Komplett intézkedési csomagot állítottunk össze, aminek a végrehajtását is megkezdtük. Ennek részeként a leghidegebb hónapokra néhány intézmény épületét, kulturális teret bezártunk, illetve a funkciókat áthelyeztük. Így történt ez az óvodák esetében és a művelődési házba való kulturális terek áthelyezése kapcsán is. A maximális hőmérsékletet a közintézmények irodáiban 20, az óvodákban, bölcsődékben, idősotthonokban 21 fokban maximáltuk, és fokozatosan csökkentjük a közvilágítást is irányfényszerű megvilágításra. Fontos lépés volt az is, hogy egy soron kívüli beruházással az önkormányzat sajáterőből klimatizálta a polgármesteri hivatal földszintjét. Mivel az emeleten ez már korábban megtörtént, a gázkazánokat csak december 6-án indítottuk el, addig kizárólag elektromos árammal fűtöttünk. Tekintettel arra, hogy naperőmű van a ház tetején, ennél takarékosabb fűtési alternatívát aligha találhattunk volna.
A hivatalban igazgatási szünetet rendeltünk el és meghosszabbítottuk az óvodai, bölcsődei téli szünet időtartamát valamint az intézményeink adminisztrációs feladatot ellátó részlegeinek ünnepek előtti és utáni bezárására kértük intézményvezetőinket. Könyvtárunk pedig egy rugalmasabb kölcsönzésre állt át, de szolgáltatásaiban nem változott.
Az energia közbeszerzésünk megtörtént, a gázt megközelítőleg ezer, az áramot 220-260 forint között kapjuk. Ez azt jelenti, hogy takarékossági intézkedések bevezetése nélkül az eddigi 90-100 millió forintról 1-1,2 milliárd forintra nőne a város rezsiköltsége, vagyis megtízszereződne. Szerencsére az intézményeink betartják az utasításokat, amit egyébként napi szinten ellenőrzünk. Az intézkedési kör hatása már most érzékelhető, aminek köszönhetően az említett összeghez képest akár 500 millió forintot megspórolhatunk. De még így is legalább 600 millió forint az az összeg, amit ki kell az önkormányzatnak gazdálkodnia… S bár óriási segítséget kapott Kiskőrös a kormánytól a rezsiköltségek csökkentéséhez egy 259 millió forintos támogatással, a rendkívüli mértékű költségnövekedés alapvetően határozza meg a jövőt.
– Pontosan hogyan jelenik ez meg a város mindennapjaiban?
– Gyakorlatilag mindenhonnan el kell vonnunk forrásokat, hiszen fűteni, világítani kell. Így a fejlesztések, rendezvények, nem kötelező feladatok terén drasztikus elvonásokra van szükség. Sok mindenről, ami eddig természetes volt, most le kell mondani. De mind közül a legfájóbb talán, a fejlesztési önerő hiánya, azaz: nem marad forrás a pályázati pénzek mellé szükséges önerőre, ami nagyban korlátozza lehetőségeinket. Azt is látjuk, hogy a hitelfelvétel nem opció. A város meglévő hitelállományát tudjuk még kezelni, de a megugró hitelkamatok miatt új hitel felvételében nem merünk gondolkodni. Összefoglalva: egy rendkívül takarékos üzemmódra kapcsolunk. Ettől egyetlen dologban tekintünk el, mégpedig a Petőfi200 eseménysorozat esetében. Kiskőrös legnagyobb szülöttje emlékének tartozunk azzal, hogy a gazdasági körülmények ellenére is méltóképpen megünnepeljük ezt a kiemelkedő évfordulót. Tavaly március 14-én kezdődött meg az eseménysorozat – amelyre megnyitotta kapuit a felújított Petőfi Szülőház, az Emlékmúzeum és megújult a szoborpark is – és ez Kiskőrös 2023-as évét is átszövi.
– Mi a helyzet a fejlesztések terén?
– Tavaly lezárultak a 2017-2022-es időszakban benyújtott és elnyert uniós pályázatainkat, ennek kapcsán avattunk kerékpárutat, bölcsődét, és a piacfejlesztés első ütemét is átadtuk. Nagyon sok fejlesztést fejeztünk be, ezekről év közben beszámoltunk. Most a TOP Pluszos lehetőségeket várjuk, az irányvonalakról már meg is kezdtük a tárgyalásokat Rideg Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével. Elsősorban további energetikai és turisztikai fejlesztéseket tervezünk, valamint a fedett piactér kialakításának második ütemét. Hatalmas előrelépés a Bem József Általános Iskola teljes felújítása is. Nagy örömmel mondom, hogy március 15-én átadjuk a Wattay középiskola sportcsarnokát, és a jövőbeli fürdőnk tervezése is folyik. A kész koncepciót szeretnénk ez év végén, de legkésőbb 2024 elején bemutatni a kiskőrösieknek. Annyit azonban már most elárulhatok, hogy a legenergiatakarékosabbak megoldásokat és a lehetőségek leghatékonyabb kihasználásának módjait keresik a tervezők. A fürdőnk egyébként most is gáz felhasználása nélkül működik, de az elektromos áram fogyasztás a nagyszámú szivattyú miatt tetemes. Ezért is döntöttünk a takarékossági intézkedések jegyében arról, hogy január 15. és április 15. között zárva tartjuk a létesítményt. Helyette viszont – hogy a gyógyvízre, szaunára vágyóknak se kelljen lemondania a feltöltődésről – az Imperiál Holding Szálloda fürdő-wellness részlegét üzemeltetjük, aminek a költségei lényegesen szerényebbek.
Összességében úgy gondolom, hogy 2023-ban nem lesznek látványos beruházások Kiskőrösön, de a TOP Plusz programok egyeztetésével, a tervezéssel készülünk a folytatásra. Bízom abban, hogy 2024-2025-ben a tényleges beruházások is megkezdődhetnek.
– Említette, hogy a jövőbeli fejlesztési tervek között központi szerepet szánnak az energetikai fejlesztésekre. Hogy áll e téren jelenleg a város?
– Kiskőrös négy legnagyobb intézményének a tetején már dolgoznak a napelemek, a kisebb intézmények egyelőre még nem kerültek sorra. Legjobban talán az új óvodában hiányzik ez a fejlesztés, mert sajnos a költségvetésbe már nem tudtuk beszorítani. Így is óriási lépés, hogy a korábbi két, korszerűtlen óvodát ki tudtuk váltani egy rendkívül korszerű, és ma már tapasztalatból mondhatom, hogy rendkívül energiatakarékos épülettel. Egyébként az intézményeink épületei szigeteltek, a nyílászárók kicserélésre kerültek. Ha a két nagy óvodát fel tudnánk szerelni napelemmel, az nagy előrelépés lenne.
– A megemelkedett energia, élelmiszer, üzemanyag költségek, az inflációs hatások hogyan jelennek meg a térítési díjakban?
– Sajnos a 15-20 százalékos emelés elkerülhetetlen. Az energia közbeszerzésünk eredményének ismeretében az is látszik már, hogy szeptemberben újabb 17 százalékos áremelésre lesz szükség. Ez mindig fájdalmas döntés, de úgy gondolom, hogy mindenki belátja: ugyanazok az inflációs jelenségek az önkormányzat gazdálkodására is hatnak, amit a családok saját bőrükön tapasztalnak.
Töth Tímea
